A Zöldek pártja országos és uniós szinten az adócsalás és a pénzmosás elleni szigorúbb fellépést szorgalmazta. Eva Glawischnig, a párt elnöke egyúttal élesen bírálta a kormányt és az országban zajló pénzügyi tranzakciók átláthatóságát. Úgy vélte: Ausztria, Svájc és Luxemburg az "európai kontinens panamái voltak". Egyúttal felszólította a kormányt, hogy lépjen fel a világszinten zajló homályos üzletekkel szemben.
Glawischnig konkrét lépéseket várt az osztrák pénzügyminisztertől azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehetne megakadályozni a gyanús nemzetközi pénzmozgást.
A Zöldek pártja nem talált támogató parlamenti erőt a kezdeményezéshez.
Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter visszautasította a vádakat és elmondta: Ausztria éllovasa az adócsalás és a pénzmosás elleni küzdelemnek. Úgy vélte: az utóbbi évek intézkedéseivel mindent meg is tettek ezért, szigorítottak a pénzügyi bűncselekmények elleni fellépésen, továbbá 2009-ben szabályozták a banki adatok átadásáról szóló törvényt, és további erre vonatkozó szigorítás várható a következő időszakban. Kiemelte: a panama offshore botrány körüli ügyek tárgyalására miniszteri szintű munkacsoportot hoztak létre.
A Süddeutsche Zeitung című német lapnak több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától, amely névtelen offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltételezhetően el tudják rejteni üzleti tevékenységüket, vagyonukat.
Az osztrák közszolgálati média (ORF) és a Falter című lap közlése szerint panamai dokumentumokban az is szerepel, hogy az ügyletek az ausztriai székhelyű Raiffeisen Bank International (RBI) és a Hypo Vorarlberg bankon keresztül is zajlottak. A médiabeszámoló szerint az RBI Petro Porosenko ukrán államfő ügyleteiben, a Hypo bank pedig húsz másik offshore társaság ügyeiben működött közre. Az illetékesek szerint a két cég a vonatkozó törvényeket és a gondosság követelményét betartva járt el.
Az ügyben az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA) vizsgálatot indított. A Hypo bank vezetése a botrány kirobbanása után bejelentette, hogy a jövőben általánosan vissza kíván lépni az offshore ügyletek kezelésétől. Michael Grahammer, a Hypo Vorarlberg osztrák bank vezetője pedig lemondott tisztségéről.