Infostart.hu
eur:
368.77
usd:
335.95
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

Cameron offshore-botrányról: "kezelhettem volna szerencsésebben is az ügyet"

A brit kormányfő elismerte szombaton, hogy kezelhette volna szerencsésebben is a panamai offshore-botrány kirobbanása után a személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt politikai aktivistáinak Londonban rendezett tavaszi kongresszusán kijelentette: egyedül ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kommunikációs zavarokért, "nem a Downing Street, nem a névtelen tanácsadók".

"Nem volt valami nagyszerű hetem, tudom, hogy jobban is kezelhettem volna ezt az ügyet, és jobban is kellett volna kezelnem (...) Levonom a tanulságokat, és tanulok belőlük" - fogalmazott a küldöttek nagy tapsa közepette a brit miniszterelnök.

Hozzátette: a teljes átláthatóság érdekében évekre visszamenőleg nyilvánosságra hozza adóbevallásainak erre az ügyre vonatkozó részleteit. Hangsúlyozta: a brit miniszterelnökök és a politikai pártok vezetői közül ő lesz az első, aki ezt a lépést megteszi.

David Cameron néhai édesapja, Ian Cameron üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumokból kiderült ugyanis, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameron társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Cameron édesapjának cégéről.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal - és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után - ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt az érdekeltségét 2010-ben - abban az évben, amikor Nagy-Britannia miniszterelnöke lett - eladta.

A Konzervatív Párt szombati értekezletén Cameron elmondta: nagyon felmérgesítette mindaz, ami az elmúlt napokban édesapjáról különböző fórumokon elhangzott, de nem hagyhatja, hogy érzelmei "elhomályosítsák az összképet". Megerősítette, hogy voltak részvényei a cégben, de megismételte azt is, hogy minden érdekeltségétől megszabadult, amikor miniszterelnök lett.

A Downing Street e héten közzétett hivatalos adatai szerint Cameron és felesége 1997-ben vásárolt részesedést a Blairmore-ban 12 497 fontért (4,8 millió forint), és a házaspár 2010-ben 31 500 fontért (12 millió forint) adta el a részvénycsomagot.

Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Magyar Péter: a kormány döntött a sztrádakoncesszió megszüntetéséről

Magyar Péter: a kormány döntött a sztrádakoncesszió megszüntetéséről

Eldőlt: a kormány megszünteti a sztrádakoncessziót – jelentette be szerda este Magyar Péter. Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncesszió megszüntetéséről, jelentette be szerdán Magyar Péter miniszterelnök. A 2022-ben kötött szerződés alapján a hazai gyorsforgalmi úthálózat mintegy kétharmadát 2057-ig magáncég üzemeltette volna, a kormány számításai szerint legalább 23 ezer milliárd forintos állami kifizetés mellett. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban azt közölte, hogy a Magyar Közút az üzemeltetést 53, a nagyobb karbantartási munkákat pedig 61 százalékkal olcsóbban végezné el. A szerződést az Európai Bizottság is kifogásolta, mert szerinte túl kevés üzleti kockázatot hárított a koncessziós társaságra. Az utak üzemeltetését a tervek szerint 2027. április 1-jén veszi át a Magyar Közút, az elszámolás feltételeit azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×