eur:
413.57
usd:
401.45
bux:
81699.83
2025. január 10. péntek Melánia

Cameron offshore-botrányról: "kezelhettem volna szerencsésebben is az ügyet"

A brit kormányfő elismerte szombaton, hogy kezelhette volna szerencsésebben is a panamai offshore-botrány kirobbanása után a személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt politikai aktivistáinak Londonban rendezett tavaszi kongresszusán kijelentette: egyedül ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kommunikációs zavarokért, "nem a Downing Street, nem a névtelen tanácsadók".

"Nem volt valami nagyszerű hetem, tudom, hogy jobban is kezelhettem volna ezt az ügyet, és jobban is kellett volna kezelnem (...) Levonom a tanulságokat, és tanulok belőlük" - fogalmazott a küldöttek nagy tapsa közepette a brit miniszterelnök.

Hozzátette: a teljes átláthatóság érdekében évekre visszamenőleg nyilvánosságra hozza adóbevallásainak erre az ügyre vonatkozó részleteit. Hangsúlyozta: a brit miniszterelnökök és a politikai pártok vezetői közül ő lesz az első, aki ezt a lépést megteszi.

David Cameron néhai édesapja, Ian Cameron üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumokból kiderült ugyanis, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameron társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Cameron édesapjának cégéről.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal - és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után - ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt az érdekeltségét 2010-ben - abban az évben, amikor Nagy-Britannia miniszterelnöke lett - eladta.

A Konzervatív Párt szombati értekezletén Cameron elmondta: nagyon felmérgesítette mindaz, ami az elmúlt napokban édesapjáról különböző fórumokon elhangzott, de nem hagyhatja, hogy érzelmei "elhomályosítsák az összképet". Megerősítette, hogy voltak részvényei a cégben, de megismételte azt is, hogy minden érdekeltségétől megszabadult, amikor miniszterelnök lett.

A Downing Street e héten közzétett hivatalos adatai szerint Cameron és felesége 1997-ben vásárolt részesedést a Blairmore-ban 12 497 fontért (4,8 millió forint), és a házaspár 2010-ben 31 500 fontért (12 millió forint) adta el a részvénycsomagot.

Címlapról ajánljuk
Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

Kaiser Ferenc: sem a béke, sem a tűzszünet nem lesz gyors Ukrajnában

A tűzszünet akkor ér valamit, ha mind a két fél betartja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz–ukrán háború várható alakulásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, miért figyelik a felek Donald Trump beiktatását is, és hogy miért nincs esély a megegyezésre, amíg hiányzik a bizalom a háborús felek között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×