Bő fél éve vette át az elnöki tisztséget az idén 25 esztendős Magyar Államkincstárnál. Tavasz végén jelentős fejlesztésekről, átalakításokról beszélt, egyebek közt a számlavezető rendszer megújítását, a csoportos utalások azonnali teljesítését említette. Hogyan látja a 2021-es esztendőt? Sikerült a terveit megvalósítani?

Ezt akkor tudom majd elmondani, ha 2022. január 1-jén az ön által is említett számlavezető rendszer teljeskörűn elindul. Izgalommal várjuk ezt a hónapot, mert ez a végső végkifejlet tesztelése, nagy tesztelési feladat. Úgy látom, mindenféleképpen sikerülni fog. Ha visszatekintek erre a nyolc hónapra, azokat a folyamatokat, amelyeket a miniszter úr a kincstárnál megkívánt, hogy induljanak el, például a modernizálást vagy minden olyat, ami akár az én személyes vállalásom volt, sikerült megvalósítani. De a nagy feladat a számlavezető rendszer élesbe helyezése.

Hány szakterületen, hányféle feladatot lát el az államkincstár?

Öt szakterülete van, öt elnökhelyettes felügyeli ezeket. A legismertebb a nyugdíjterület, az Országos Nyugdíjfőigazgatóság 2017-ben olvadt be a kincstárba, itt ezer ember dolgozik. A másik nagy terület, mondhatjuk, az egész kincstár lelke, az informatika. Informatikai támogatás és rendszerek nélkül nem tudna működni a kincstár. A harmadikat mi hálózatirányításnak nevezzük, már 19 megyében van kincstár, ezeket felügyeli ez a terület. Szintén nagyon lényeges terület, de melyik nem az, a pénzforgalom és költségvetési terület, és szintén 2017-ben beolvadt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, ami a támogatások folyósítását végzi. Ez is egy ötszáz fős egység.

Hogyan tudjuk elhelyezni a kincstárt a hazai pénzintézeti rendszerben?

Nem pénzintézet, de a költségvetésnek gyakorlatilag a házi bankjaként működik. Huszonnyolcezer milliárd forint az éves büdzséje, ami átfolyik a kincstáron, összesen 42 ezer milliárd. Ezek nagyon nagy számok. Ezt csak úgy lehet működtetni, kvázi mint egy bankot, ennek a biztosítéka az informatika. Nagyon lényeges és érdemes tudni bizonyos számokat. A születéstől kezdve – hiszen Start-számlát, Babakötvényt lehet nyitni – egészen a nyugdíjig terjed a családtámogatás, a családi pótlék utalása. Valaki KRESZ-vizsgát vagy nyelvvizsgát tesz, a kincstár folyósít, gyakorlatilag minden folyósítás a kincstáron keresztül történik. Ha a NAV-nak fizetünk be, a NAV is a kincstárban vezeti a számláját. Bankosként azért elmondhatom, egy sokkal szűkebb kört kellett bármikor is figyelnem. Itt kétszázféle tevékenység van az óvodafelújítástól a magyar falu programig. A másik mai slágertéma az otthonfelújítás, azt és gyakorlatilag minden ilyen tevékenységet, nemcsak folyósítja, hanem lebonyolítja, menedzseli a kincstár, és ezt a munkát hatezer ember végzi.

Miben hasonlít és miben különbözik a jegybanktól vagy a kereskedelmi bankoktól a kincstár?

Hitelt nem nyújtunk, meg betéteket sem vezetünk, kivéve a Start-számlát. Az állampapírszámlákat is mi vezetjük. Olyan banki szolgáltatást, mint egy kereskedelmi bank, nem végez és nem is fog végezni a kincstár. Nyilván van kapcsolódási pontunk a jegybankkal, de más a feladata. Gyakorlatilag a számlavezetés, az ott érdekes, hogy a költségvetés működése zavartalan legyen, ne legyen fennakadás, itt. Én ezt úgy szoktam egyébként megfogalmazni, mert nagy focikedvelő vagyok, hogy akkor jó a kincstár, ha nem hallunk róla. Olyan, mint egy jó bíró, észre sem vesszük.

Európai összehasonlításban mekkora a Magyar Államkincstár feladatköre, szervezete a kezelt pénz GDP-arányos mennyisége alapján?

A pénzforgalom a magyar pénzforgalomnak a 20 százaléka, azért az eléggé jelentékeny. Ami az összehasonlítást illeti, alapvetően a francia államkincstárhoz hasonlítható a kincstár működésében és nagyságát tekintve. A balti, a skandináv országokban egészen más, mivel már magasabb fokon áll az informatikai hálózat, jóval kisebbek a kincstárak, de gyakorlatilag mindenhol a központi költségvetés lebonyolítását végzik.

Az utalásoknak mekkora részét adja a kincstár?

Minden ötödik utalás a kincstáron keresztül bonyolódik, ez nagyon nagy szám.

Hogy áll most a digitalizációs folyamat az államkincstárban?

Pontosan azért, mert ennyire összetett a tevékenysége és ennyire kiterjedt, az államkincstár nagyon sok rendszert használ. Száz fölött van a rendszereknek a száma, ami nem jó, a következő éveknek az egyik fő feladata, hogy ezeket szűkíteni kell. De én azt gondolom, hogy a kincstár nagyon jó színvonalon áll. Az ideérkezésemkor is az elsődlegesnek tekintettem a biztonságot, hiszen ahogy a NAV-nak, nekünk is a legfőbb az, hogy a mai világban – amikor hackertámadásokról és kibervédelemről beszélünk – a lehető legmagasabb védelmi fokozatban legyen a kincstár. Az informatikai biztonsági terület az elnökhöz tartozik, mindenről kell tudnom. A szoftverek hardvereken működnek. Az összes hardverünk, kivéve a Fiumei útit Nyugdíjfolyósító Intézetét, a Nemzeti Információs Szolgáltató Központnál van elhelyezve a legbiztonságosabban, a legmagasabb prémiumszolgáltatást nyújtják, pontosan azért, hogy ne legyen fennakadás. Az érkezésemet követően külön kérésünkre mind szoftverekre, mind a biztonságunk fejlesztésére több mint hatmilliárd forintot kaptunk.

Ideális esetben hány rendszeren, hány szoftveren működne jól az államkincstár?

Nem informatikus, hanem pénzügyes, bankár vagyok. A rendszereket megfelelő időközönként frissíteni kell, meg kell újítani, nyilván közbeszerzéseket kell tartani. Nyilván azokat a csoportokat próbáljuk meg egy irányba terelni és szoftverrel kezelni, ahol hasonló tevékenységeket végeznek. Nálunk is a kétszázfajta tevékenység egy vezérelv. Ugyanakkor a csökkentés azért is fontos, mert ha kevesebb szállítónak van a Magyar Államkincstár kitéve, az költségcsökkentési lehetőség. Másrészt a másik oldalon arra van szükségünk, hogy a belső erőforrásaink is lehetőség szerint rendelkezésre álljanak. Alapvetően arra gondolok, hogy saját fejlesztőink is legyenek. Erre jó példa, hogy a több mint 900 ezren dolgoznak az állami szférában, azt kevesen tudják, hogy az ő illetményszámfejtésüket is a Magyar Államkincstár végzi, saját fejlesztésű, saját munkatársak által fejlesztett programmal. Az állami dolgozók, a miniszterelnöktől a kincstári dolgozókig, minden hónapban innen kapják a fizetésüket, itt történik meg a számfejtés, innen megy át a különféle költségvetési szervekhez, amelyek aztán utalnak.

Úgy tűnik, hogy év közben is további feladatokat kaptak. Idén indult az otthonfelújítási támogatás. Rendelkezésre állt megfelelő humán erőforrás, informatikai rendszer?

Április végén szembesültem vele, hogy már szemmel látható az az igény, ami az otthonfelújítási támogatásra jött be. Nagyon gyorsan kellett cselekedni, hiszen 73 ezer kérelem érkezett be. Január 6-án érkezett be az első, aztán a nyári hónapokig 8-10 ezer kérelem jött be, ez most már majdnem 20 ezer kérelem havonta, már 102,5 milliárd forintot fizettünk ki. Ötvenöt-ötvenhatezer magyar családnak nyújtott már támogatást a kincstár. Nagyon összetett a feladat, főleg azért, mert a számlákat nem gépek, hanem emberek dolgozzák fel, hiszen ügyfélkapun, illetve postai úton vagy kormányhivatalon keresztül lehet benyújtani. Egyébként mindenkinek azt ajánlom, hogy ügyfélkapun keresztül nyújtsa be, ráadásul ott nekünk csak harminc nap áll rendelkezésre, gyorsabban is működik. Magyarán: belső átszervezést kellett végrehajtani, ami nagyon rövid idő alatt megtörtént. Például az illetményszámfejtésen dolgozó emberek egy része átkerült otthonfelújításra, nyilván sok mindent meg kellett ott tanulni, van egy nagyon jó programunk, amit erre rá tudtunk fűzni és ennek révén merem kijelenteni, hogy a határidőt tartja a kincstár annak ellenére, hogy nem tudjuk, hányan fogják még benyújtani a kérelmet. Az egyik minisztertől is az egyik felkérés volt, hogy a kincstár legyen mindig naprakész, mindig azonnal tudjon erőt átcsoportosítani. Ez teljesen más, mint egy bankban, főleg úgy, hogy itt alapvetően élőmunkaigényes a feldolgozás, és még le is kell ellenőrizni a számlákat, nem elég földolgozni.

Az év végére, jövő év elejére újabb feladatot kaptak, az szja-visszatérítést. Az államkincstárnál nyilvántartott családipótlék-adatokat kell majd összefésülni a NAV megfelelő adatbázisával. Átjárható a két informatikai rendszer?

Igen, ezek már megtörténtek, két hete átadtunk mindent a NAV részére. Úgy tudom a NAV elnökétől, Vágújhelyi Ferenc úrtól, hogy minden rendben megtörtént, és nyilván, ami rajtunk múlt, azt már megtettük.

Nagy feladat egy ilyen adatbázis létrehozása? Vagy az informatikai rendszer már fejlett annyira, hogy – kis túlzással – csak egy gombnyomás?

A mai világban, tudjuk jól, az adat az egyik legfontosabb, hiszen minden adatunk rendelkezésre áll valahol, és ezeket az adatokat megfelelőképpen tárolni kell. A NAV mellett a másik ilyen nagy adatgazda a kincstár. Kiemelt feladat, hogy az adattárházakat kezeljük, építsük, nyilván a jövő év, sőt a következő két-három év feladata, hogy egy nagy adattárházban adott esetben egyesítsük az adatokat, nyilván a GDPR és adatbiztonsági követelményeknek megfelelően. A nyugdíjasok esetében 2,6 millió emberről beszélünk, az otthonfelújításban résztvevő adatai is sokat tesznek ki, 900 ezer illetményszámfejtett állami alkalmazott van. Ha például adatot kell szolgáltatni, hogy mekkora bér volt egy évvel ezelőtt bizonyos szegmensben az állami szférában és most mennyi, ezeket az adatokat tőlünk lehet csak megtudni. A másik, nyilván nagyon fontos kérdés az adatbázisokkal kapcsolatban, hogy a külső behatolástól mentesek legyenek, hiszen nemzetbiztonsági kockázatokról is beszélünk, ezeknek a védelme elsődleges.

A NAV szinte évente beszámol arról, hogy exponenciálisan milyen mértékben nő az adatvagyon, amit kezelnie kell, illetve kezel. Ha a NAV-val vetjük össze az államkincstár által kezelt adatmennyiséget, hasonló mértékű?

Szerintem nagyon hasonló. Az a legfontosabb, hogy ez a rengeteg adat megfelelőképpen legyen tárolva, ehhez megfelelő szakemberek kellenek, ami nyilván kihívás a kincstárnak vagy nekem is, hogy ezeket a szakembereket meg is tudjuk fizetni, hiszen a mai világban, főleg az informatikusokat tekintve, nagyon más a fizetésük, mint a Covid előtt.

Már adatvagyon-gazdálkodást is kell folytatni a kincstárban, nemcsak pénzügyi gazdálkodást?

Természetesen. Gondoljon bele, ha a számlavezető rendszer is fölépül és elindul a teljes kincstári körre és a kincstári körön kívülre. Azokat az állami tulajdonú cégeket kell említenem, amelyek nem a kincstári körön belül vannak, de az adatvagyonukat is egy-egy adattárház fogja tárolni és azok fogják biztosítani az adatáramlást. Ez kiemelt terület lesz a kincstárban, és ennek, például egy SZMSZ-ben való létrehozása is, a jövő évnek az egyik első feladata lesz.

Ezek a fejlesztések általában a már meglévő, jelenleg működő rendszerek továbbfejlesztését jelentik, vagy hoznak újabb és újabb rendszereket, amelyek akár felválthatják a régieket?

Mind a kettő. Az egyik az, hogy ha nem megfelelően vannak az adatok tárolva, akkor ezeket mindenképpen egy adattárházba kell összesűríteni és össze kell válogatni, és oda minden adatnak meg kell érkezni, mégpedig olyan módon, hogy visszakereshetővé váljon. A legtöbb gond, és ez mindenhol gond szokott lenni, hogy a metaadatok rendelkezésre álljanak. Például amikor én az ön adatát szeretném megtudni, kell önről is egy megfelelő metaadattal rendelkeznem. Ezeknek a biztonságos tárolása nemcsak azt jelenti, hogy tárolóban van, hanem nyilván egy másik tárolón kell lennie egy mentésnek annak érdekében, hogy ha bármi történik, akkor visszakereshetővé váljon. Ennek is meg kell lennie.

Hányféle számlát vezethetnek magánszemélyek az államkincstárnál most?

Az állampapírszámla az egyik, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen az online értékesítés területén piacvezetőnek tekinthetők vagyunk. Nagyon jó alkalmazás a webkincstár, nagyon sokan használják, kifejezetten felhasználóbarát. Nagyon fontos az online állampapír-értékesítésben, hogy piacvezetők vagyunk, mert ügyfélkapun keresztül lehet végezni. Későbbiekben a terveink között szerepel, hogy minden lehetséges módon az ügyfélkapu felé tereljük azokat az ügyfeleket, akikkel a kincstár kapcsolatba kerül. A számokról is beszélve, 2700 milliárd forintnyi dematerizált lakossági állampapír van a kezünkben, valamint a Magyar Posta közreműködésével plusz még 600 milliárd nyomdai úton előállított állampapír is. Ebben a bankok versenytársai a kincstárnak, ennek ellenére 34 százalékát a kincstár kezeli. Nagyjából minden harmadik állampapír a kincstár kezében van. De az összes fejlesztés arról szól, hogy a kincstár ezt a szintet lehetőség szerint haladja meg. Ugyancsak nagyon fontos a Start-számla, a Babakötvény, hiszen amikor megszületik egy gyerek, akkor 42 500 forintot helyez el az állam a számlán. Elmondhatjuk, hogy 260 ezer gyermek részére vezetünk Start-számlát. Hozzáteszem, hétszázezer gyermeknél nem kötöttek Babakötvényt, de 135 milliárd forintos értékben van Babakötvény, úgyhogy ez nagyon nagy szó. Visszatérve az állampapírra: az is nagy szó, hogy ötvenezer új ügyfél volt, és elmondhatjuk, hogy több mint félmillió ügyfélnek az értékpapírszámláját kezeli a kincstár. Nagyon fontos, hogy ingyenes a számlavezetés, a bankokkal ellentétben ezt a kincstár ingyenesen teszi meg, ráadásul 19 megyében lévő fiókhálózatán keresztül és nyilván a budapesti nagy helyeken is lehet értékpapírszámlákat nyitni.

Mekkora a személyes megjelenést igénylő és az elektronikus ügyintézés aránya?

Egyharmadrészt már online működik. Mivel magyarok vagyunk, szeretünk elmenni tanácsot kérni és az értékpapír-, állampapírszámláknak a jelentékeny része a nyugdíjasoknál van. A nyugdíjasok természetesen a megyei fiókokban vagy Budapesten a fiókjainkba mennek el, úgyhogy itt a kétharmad rész továbbra is személyes, fenn kell tartani ezt a lehetőséget.

Változik a digitalizált szolgáltatások iránti igény és akár a papíralapú állampapír iránti igény?

Ötvenezer már így nyílt. Nagyon fontos a digitalizálásnál, hogy a mobil felé is nyissunk. Mondtam a mobilkincstárt, de ugyanezt elmondhatnám a mobilgazdánál is, ahol a gazdáknak történik a földalapú és egyéb támogatások kifizetése. Ezek mind sikeresek, bárhol elérhetővé kell tenni ezeket a szolgáltatásokat, egyértelmű, hogy a digitalizálás az egyetlen megoldást. Ráadásul a mai világban, amikor nagyon nehéz munkatársakat találni, a következő lépcső a robotizáció, én is meglepődtem, hogy a kincstáron belül van egy fiatalokból álló csapat, amelyik a robotizáción dolgozik és azokat a feladatokat, amelyeket bent a kincstárban több ember végez, megpróbálja kiváltani, egyszerűsíteni robotizációval. Sokkal gyorsabban fognak történni a folyamatok, és nyilván egyfajta költségcsökkentést is el tudunk ezzel érni.

Mondjon, kérem, egy-két példát, hogy mit lehet robotizálni? Mi az, amit egy automata tud megcsinálni?

Amikor beadnak egy kérvényt, a feldolgozása lehet, hogy nem két-három emberen keresztül kellene hogy megtörténjen. Ha beszkennelték, amihez nyilván ember kell, a felülettel egy másik munkatárs már tud dolgozni, és a következő munkatárs is ugyanúgy tudja vinni. Ráadásul papír nélkül. Annak a híve vagyok, hogy minél kevesebb papírt használjunk. Ráadásul adott esetben a papír elveszik, ellenben digitalizálva, szkennelve visszahívható és bármikor lekérdezhető.

Papírmentessé tehető az államkincstár? Legalábbis a magánszemélyek, az ügyfelek szempontjából?

Az ügyfelek szempontjából mindenképpen. Itt van az otthonfelújítás, nagy segítség, ha ügyfélkapun keresztül nyújtja be az ügyfél. Gyakorló állampolgárként is minél több az a lehetőség, amikor ügyfélkapun keresztül tudok intézni egy ügyet, sokkal egyszerűbb, mint elmenni bárhova, ahol be kell jelentkezni, időpontot kell egyeztetni. Ezerszer egyszerűbb online, és nagyon jól működik, ezeket kell fejleszteni. Miniszter úrnak is ez volt az egyik kérdése, amikor felkért, hogy amennyiben egy új döntést hoz a kormány, akkor ez milyen formában történjen meg. Én nyilván bankosként azt tudom mondani, a lehető legegyszerűbb módon, tereljük ügyfélkapura. Ha az ügyfélkapun keresztül történik meg, sokkal gyorsabb lesz, az állampolgárok is elégedettebbek lesznek, hiszen rövid határidőt lehet vállalni.

Nagyjából mekkora a papír és mekkora a digitalizáció aránya?

Azért a papír még jóval több, de a kétharmad-egyharmadtól nem állunk messze. Ha egy érdekességet említhetek, mind a 19 megyét meglátogattam két hónap alatt, de elmentem a Nyugdíjhivatalba, elmentem az illetményszámfejtő részre is, mindenhol megnéztem, hogy mik azok a dokumentumok, amelyekből dolgoznak a munkatársak. Hiszen én csak úgy tudok jó döntést hozni, ha látom a folyamatot, és tudom, hogy mi a feladata az embernek, aki éppen azt a feladatot végzi, illetve miben tudok segíteni adott esetben. Abban tudok segíteni, hogy digitalizálok. Mire valaki a nyugdíjkorhoz érkezik, rengeteg papír van róla. Ezeket sokkal egyszerűbb, ha nem papíron dolgozzuk föl, hanem digitalizálva vannak és egy adott fájlból kell csak visszakeresni. Ez már csak azért is nagyon jó irány, mert a papírok tárolása tűzvédelmi, egyéb okokból nem egyszerű. Amit lehet, selejtezzük ki, dobjuk ki. Nyilván szakmailag ellenőrizni kell, mi marad, azt viszont digitalizálni, és innentől fogva nincs papír, csak digitalizált, szkennelt anyag van.

Az Államadósságkezelő Központhoz hogyan viszonyulnak? Hogyan dolgoznak együtt? Az ÁKK kitalálja, a kincstár pedig forgalmazza az állampapírokat?

Így van.

A kidolgozásban is együttműködnek ezért?

Nem, azért ez egy más szakma. Én annak idején a diákhitelben is együtt dolgoztam velük, hiszen ott is kötvénykibocsátása volt a cégnek. Természetesen ők végzik, mi pedig a lebonyolítást végezzük. Nyilván a mi munkatársaink, a vezetőink ezeken a megbeszéléseken részt vesznek, a szakmai fórumokon a mi meglátásainkat beépítik, amikor egy terméket forgalmazni kell.

A legnagyobb állományuk között van a MÁP+. Az első lejárat 2024 nyara körül van. Van arra tervük, hogy mit ajánlanak majd helyette az ügyfeleknek?

A terv alapvetően majd az államtól függ, a kormánytól. Én azt gondolom, hogy a megfelelő megoldás meglesz a megfelelő időben.

Többször említette a Babakötvényt, illetve a Start-számlát. Mi a kapcsolat a Start-számla és a Babakötvény között?

2006-ban született meg az a döntés, hogy az állam Start-számlát nyit minden magyarországi babának. Az összeg annak idején 40 ezer forint volt, aztán két-három évvel későb, 42 500-ra emelkedett, majd 2013-ban, a második Orbán-kormány idején született egy újabb döntés a Babakötvény bevezetéséről. Ebben a konstrukcióban havi 5000 forintot elhelyezhet a szülő, és ehhez hozzáad az állam is pénzt, ráadásul mindig az infláció fölötti a hozam, plusz 3 százalék, ezt 18 éves korig lehet tenni. Én például az unokámnak teszem így a pénzt. Tizennyolc éves kor után is ott tarthatja a kötvénytulajdonos a pénzét az értékpapírszámlánkon, de ha fölveszi, szabadon felhasználhatja. Ez nagyon jó kombinációja az öngondoskodásnak, hiszen gondoskodunk a gyerekünkről, amellett az állam hozzátesz nem kevés pénzt tesz, és a 18. év végén körülbelül 1 millió forinthoz tud hozzájutni az a 18 éves magyar állampolgár, akinek a családja ezt a megtakarítási formát választotta.

Azért említi az 5000 forintot, mert most még azzal vehető igénybe a maximális állami támogatás.

Igen, a plusz 3 százalékos kamaton túl.

Ezen a területen 2022 januárjától változás lesz. Emelkedik az összeg.

Így van, hiszen a Start-számlára történő befizetések után jelenleg 10 százalékos állami támogatás jár, ennek a maximuma évi 6000 forint, és várhatóan januárban ezt a támogatást a kormány növelni fogja, amelynek köszönhetően megduplázódik, tehát évi 12 000 forint járul a tizenkétszer 5000 forinthoz, a 60 000-hez. A kormány ebben is segíti a még nagyobb gyerekvállalási kedvet.

Mekkora a népszerűsége ennek a megtakarítási formának? Hogyan változott az elmúlt években az új szerződések száma?

Egész pontosan 261 841 számlát vezetünk. Ennek az állománya 137,8 milliárd, de ha visszanézek, akkor 2008-ban 375 darab számlát nyitottak. Ha csak azt nézem, hogy a második Orbán-kormány első négy évében, gyakorlatilag már 2014-ben 65 000-re nőtt az a szám és 2018-ban már 170 000, majd az elmúlt három évben pedig még 90 000. Azt lehet mondani, hogy a kezdetek évi 1000-1500-áról, ez gyakorlatilag mára 30 000-re nőtt. Ez azért óriási változás, és nyilván azt mutatja, hogy szeretnénk gondoskodni gyerekünkről, unokánkról, és ez ráadásul jó befektetés is.

A másik nagy feladat az otthonfelújítási támogatási kérelmek kezelése, illetve a megfelelő összegek visszafizetése. Mi a legjellemzőbb felújítási munka? Mire kérik a legtöbb visszatérítést a családok?

Például fürdőszobafelújításra. A másik, ami nagyon fontos – ez is egy állami program évek óta – a napelemes rendszereknek a cseréje, ez több mint 12 százaléka az igényléseknek. A harmadik a tetőfelújítás, ez is körülbelül ugyanannyi, mint a napkollektor. Marad még egy nagyon vastag rész, az a külső nyílászáróknak a cseréje, 8 százalék. Nagyon fontos, hogy 3 milliót lehet igénybe venni, munkadíjra másfél milliót, s ugyanannyit az anyagra, ennek ellenére átlagosan 1,84 milliót, tehát majdnem 1,9 millió támogatást vesznek igénybe a kérelmezők. Több mint 102 milliárd forintot fizettünk már ki. Nagyon felelősen és nagyon tudatosan készülnek az otthonfelújítók, mert a feldolgozás után van egy tételes ellenőrzés, utána történik meg a kifizetés. Azt látjuk, hogy minimális egy-két százalék az eltérés a benyújtott anyag és a kiutalt összeg között.

Hiánypótlásra van lehetőség? Vagy a benyújtók jelentős része tudja, hogy mit és hogyan kell csinálni?

A nyár elején még nagyon sok esetben, több mint a kétharmadnál volt szükség hiánypótlásra, alapvetően azért, mert nem készültek föl, nem voltak meg azok az alaki kellékek, amelyeket mindenképpen teljesíteni kell. Ma már több mint 48 százalék átmegy az első rostán. Az elutasítások egyik legfontosabb indoka a köztartozás. Mindenkinek fölhívjuk a figyelmét, nem szabad köztartozással rendelkezni. Az információt a NAV adatbázisából kérjük le. Annyi engedmény van, hogy ötezer forint alatti köztartozás lehet, afeletti nem. Ugyancsak nagyon fontos, hogy legalább egyéves társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni. Feltétel még, hogy az adott ingatlanban a gyerekkel együtt be kell jelentve lenni. Ha egy éven belül történik, természetesen megtörténik az ellenőrzés. Gyakori elutasítási ok, hogy éppen azon a napon nyújtja be a kérelmező a kérelmet, amikor a 25. életévet betölti. A jogszabály, hála az égnek, arról rendelkezik, hogy semmiféle méltányosságot nem gyakorolhat a kincstár.

Milyen tervei vannak a jövőre? Van egy nagyon fontos digitalizációs feladat, amit említett is, a számlavezetési rendszer megújítása január 1-jétől.

Igen, ez a legfontosabb, ezzel szintet fog lépni a kincstár.

Mi változik? Mi lesz a különbség?

Az összes költségvetési szerv ezen a rendszeren keresztül tudja majd a fizetési forgalmát bonyolítani. Azonnali fizetési rendszerben a legkorszerűbb, a hazai bankrendszernek az integráns részévé tud így válni. Ugyanazt a szolgáltatást fogja nyújtani a front-endes kapcsolat, bármikor lehívható az egyenleg. Szolgáltatási szintet fog lépni a kincstár. Az én terveim között alapvetően az szerepel, hogy minden területen szintet tudjon lépni a kincstár. A kincstárnak észrevétlenül kell dolgoznia, ezt viszont csak úgy lehet szerintem, mint ha versenytársaink lennének. A banki ars poeticát hozom magammal, hogy minél elégedettebb bármelyik ügyfél, akár magánszemély, akár cég, akkor azt tudjuk mondani, hogy ezt a kincstár biztosította. Ez az egyik legfőbb. A belső pedig, amiben nagy támogatást kaptam a pénzügyminiszter úr és a kormány részéről, a bérfelzárkóztatás. Szeretném külön megemlíteni és megköszönni, mert egy hároméves programot fogadott el a kormány. A folyamata idén már elkezdődött, jövőre folytatódik, és 2023-ban fejeződik be. Mindenképpen szükséges, mert a mai világban az informatikusoknak a fizetését tekintve nekünk ugyanabban a közegben kell mozognunk, mint a bankoknak, ugyanazokat kell megszereznünk a piacról. Másrészt a kincstári dolgozók több mint egyharmada legalább tíz-húsz éve van a kincstárban. Az erkölcsi megbecsülésük mellett az egyik legfontosabb feladatomnak tekintettem és tekintem, hogy piacképes fizetéssel rendelkezzenek.