Ez a tél sokkal hidegebb annál, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Ráadásul a fűtési szezon közepén érkezett egy elhúzódó hideghullám, ami miatt a háztartások gázfogyasztása a csúcsra járatódott, ami fokozott ütemű kitárolásra kényszerítette a gáztárolókat.

Az európai gáztárolók tartalékai gyorsan apadnak, a teljes kapacitáshoz viszonyítva már 50 százalék alatt vannak

– írja a Portfolio összegzése. Önmagában ez a szám csalóka lehet, de ha a 2023-as vagy 2024-es, rendkívül enyhe telekhez hasonlítjuk, akkor ez a szint alacsonynak tűnik.

Magyarországon is gyorsan fogy a gáz, de a helyzetünk jobb, mint az uniós országok többségénél:

az induló készleteink hatalmasak voltak: Magyarország fogyasztásarányosan Európa egyik legnagyobb tárolókapacitásával rendelkezik (több mint 6 milliárd köbméter).

Így, bár mi is az európai átlaghoz közelítünk, a mi készleteink mérete a felhasználáshoz viszonyítva jóval nagyobb.

Jelenleg nagyjából a teljes kapacitás felének megfelelő, 3 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre.

A grafikonokból az is jól megfigyelhető, hogy a 2022-es energiaválságot követően a fűtési szezonokat követő visszatöltési ciklusok egyre alacsonyabb szintekről indulnak. Bár az EU szabályozása előírja a kötelező feltöltési minimumokat (90 százalék), a piaci szereplők – a magas finanszírozási költségek miatt – ma már nem törekednek a tárolók ezen felüli, „színültig” töltésére, ha az gazdaságilag nem indokolt. Ez azt eredményezi, hogy évről évre kisebb bázisról vágunk neki a télnek.

Magyarországon a kereskedelmi célra használt tárolók mellett pluszban van egy „végső menedék” is. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tulajdonában lévő gázt Szőregen tárolják, amely 2010-es években állt üzembe és 1,9 milliárd köbméterig bővítették a kapacitását.

Ez két nagyobb tartalékból áll:

• Biztonsági földgázkészlet, amelyet az európai uniós előírásoknak megfelelően kell tartani és jelenleg 1,2 milliárd köbméter
• További 739 millió köbméternyi különleges földgázmennyiség, amelyet a 2022-es energiaválság során szerzett be a kormány.

A stratégiai készletek szigorúan elkülönülnek a napi kereskedelmi forgalomtól. A felhasználásukhoz jogszabályban rögzített válsághelyzet kihirdetése és külön miniszteri rendelet szükséges,

vagyis csak azért, mert hidegebb van a megszokottnál, nem nyúlnak hozzá. Ráadásul nem is éri meg: mivel ezt extrém magas árszinten szerezték be, ha a mai áron adnák el, az jelentős veszteséget okozna az államnak. Így ehhez a mennyiség tényleg csak válsághelyzetben nyúlnak hozzá.

És akkor még ott van a vezetékes ellátás is, ami napi szintre vetítve közel 8 millió köbméter friss importforrást jelent a rendszerben.

A bejövő (főként osztrák és szerb irányú) és a szomszédos országokba (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Horvátország) távozó gázmennyiségek egyenlege óránként mintegy 332 ezer köbméter nettó többletet mutat.

A tárolók ürülése nem más, mint maga az üzemszerű működés. Ezeket a létesítményeket pontosan az ilyen időszakokra hozták létre: ők a rendszer „pufferzónái”, amelyek feladata, hogy a nyáron betárolt többletet télen a fogyasztók rendelkezésére bocsássák. A készletek apadása tehát nem a rendszer gyengeségét, hanem épp a működőképességét jelzi. A tárolók most végzik azt a munkát, amiért fenntartjuk őket, kiegyenlítve a különbséget a kiugró kereslet és a rendelkezésre álló importkapacitások között.

Magyarország esetében a prognózis valamivel kedvezőbb képet mutat, mint az európai átlag: a várakozások szerint a készletszint nagyjábpl 33 százalékáig csökkenhet a vizsgált időszak végére. A legrosszabb forgatókönyvet jelző alsó határérték itt 14,0 százalék, ami jelentősen magasabb biztonsági tartalékot sejtet, mint az uniós 4,4 százalékos minimum.

December vége óta a tárolók kitárolása napi 0,4 százalék fölé gyorsult, a januári csúcsnapokon pedig elérte a drasztikus, napi 0,9 százalékos értéket is. Ez azt jelenti, hogy az összeurópai készletek a leghidegebb időszakban napi közel 1 százalékkal csökkentek.

Magyarországon sem volt más a helyzet. Az FGSZ adatai szerint január elején a gázfogyasztás átlépte az óránkénti 2,8 millió köbméter/órát, ami már igen magas, napi 60 millió köbméter feletti gázfelhasználást jelent. Ez az érték az elmúlt évek enyhe teleihez viszonyítva kiugróan magasnak számít. Jelenleg az ellátás gerincét – közel kétharmadát – a hazai gáztárolókból fedezik, amelyet az import és a belföldi kitermelés egészít ki.

Bár a jelenlegi készletszint az elmúlt évekhez képest alacsonyabb, aggodalomra nincs ok: ez a mennyiség az éves országos igény felét lefedi.

Még egy extrém, napi 70 millió köbméteres, kizárólag tárolóból fedezett fogyasztás mellett is kitartana a készlet március közepéig.

Ilyen forgatókönyv azonban nem valószínű, ráadásul a folyamatos import és a hazai termelés tovább növeli az ellátásbiztonságot.

A legvalószínűbb, hogy a január eleji extrém hideg enyhül, visszatérünk az átlagos téli időjáráshoz. De még ha hidegebb is maradna, rengeteg a kihasználatlan LNG-kapacitás. Az európai ellátásbiztonság egyik legfontosabb rejtett tartalékát a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására kiépített infrastruktúra jelenti, amely jelenleg nincs csúcsra járatva. A régió a teljes gázigényének közel felét már LNG-ből szerzi be, ezen terminálok kihasználtsága viszont átlagosan csupán 50 százalék körül mozog. Részben ez is az oka annak, hogy kisebbek a betárolt mennyiségek, hiszen LNG forrásokból gyorsan lehet pótolni a hiányt.