Infostart.hu
eur:
385.57
usd:
328.21
bux:
109761.83
2025. december 16. kedd Aletta, Etelka
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és James Danly amerikai energiaügyi miniszterhelyettes (b2) plenáris tárgyalása Budapesten, a minisztériumban 2025. december 16-án. Szijjártó Péter bejelentette: öt évre szóló megállapodást írt alá az MVM az amerikai Chevronnal kétmilliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Ilyen sem volt még: amerikai LNG kerül be a magyar energiaellátásba

Öt évre szóló megállapodást írt alá az MVM az amerikai Chevronnal kétmilliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az amerikai energiaügyi miniszterhelyettessel, James Danlyvel tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Donald Trump elnök idén januári hivatalba lépésével az addigi ellenséges viszonyt új aranykor váltotta fel a két ország közötti kapcsolatban, amelynek fontos pillérét jelenti az energiaügyi együttműködés.

Arról számolt be, hogy ez két részből áll: a földgázellátásból és a nukleáris energiából, és előbbi területen most rendkívül fontos mérföldkőhöz érkeztek azzal, hogy az MVM és a Chevron szerződést írt alá, amelynek alapján az amerikai vállalat öt éven keresztül évi 400 millió köbméter LNG-t fog szállítani Magyarországra.

„Ez azt jelenti, hogy a következő öt évben összesen kétmilliárd köbméternyi amerikai eredetű cseppfolyósított földgáz kerül be a magyar energiaellátásba, és korábban ilyen nem volt (…)

Ez az első alkalom, hogy amerikai cseppfolyósított földgáz a magyar energiaellátás része” –mondta.

„Mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon, és ebből fakadóan minél jobb áron, minél olcsóbban vásárolhassunk energiahordozókat” – folytatta.

„Ez Magyarország érdeke, a magyar gazdaság érdeke és a magyar családok érdeke, mert így tudjuk fenntartani a rezsicsökkentés eredményét, így tudjuk fenntartani azt, hogy a magyar családok fizethessék a legalacsonyabb energiaszámlákat egész Európában” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezzel szemben Brüsszel el akar vágni bizonyos energiaforrásokat és bizonyos szállítási útvonalakat, és „dicséretben részesíti mindazokat, akik Magyarország energiaellátása szempontjából kritikus fontosságú energiaszállítási útvonalakat támadnak meg”.

„Míg Washington hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban legyen, addig Brüsszellel folyamatosan harcolnunk kell, küzdenünk kell azért, hogy Brüsszel ne okozhasson nekünk bizonytalanságot az energiaellátásban, és ne okozhasson brutális áremelkedést Magyarországon” – jegyezte meg.

Atomenergia

Majd érintette az atomenergia területén folytatott kétoldalú együttműködést is. „A nukleáris energia jelenti a hosszú távú megoldást Magyarország számára (…) Egyértelműen az a célunk, hogy Magyarországon a nukleáris energia szerepét növeljük, ehhez a nukleáris kapacitásokat kell növelni, és a nukleáris kapacitást úgy növeljük, hogy közben az amerikai-magyar nukleáris együttműködés szerepét is növeljük” – jelentette ki.

„Mivel a jelenleg is működő paksi atomerőmű üzemidejét meg fogjuk hosszabbítani és két új nagy blokkot is építünk, a jövőben több nukleáris fűtőelemre lesz szükségünk, mint korábban, ezért kötöttünk szerződést a Westinghouse-szal, és ezért vonjuk be az amerikai fűtőelemeket is 2028-2029-től a magyar nukleáris iparba” – tudatta.

„Emellett megállapodtunk már használt nukleáris fűtőelemek biztonságos, a környezetet megóvó tárolásáról, és megállapodtunk arról is, hogy kis moduláris atomerőműveket amerikai technológiai támogatással fogunk építeni Magyarországon” – emlékeztetett.

A miniszter ezután kifejtette, hogy a magyar–amerikai energiaügyi együttműködés a józan észre alapul, annak a belátására, hogy az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai természetű kérdés. „Míg az Egyesült Államok megérti, hogy a földrajz meghatározó szerepet játszik egy-egy ország energiaellátásában, addig Brüsszel mindezt sajnos képtelen felfogni” – fogalmazott.

„Donald Trump döntését nagyra becsüljük, amelynek értelmében mentesítette Magyarországot az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól. Donald Trumpnak ez a döntése lehetővé tette, hogy Magyarország földgáz- és kőolajellátása továbbra is biztonságban van, és lehetővé tette, hogy a paksi atomerőmű építését fel tudjuk gyorsítani” – húzta alá.

„Tehát most előállt az a helyzet, hogy Washington segíti Magyarország energiaellátásának biztonságát, Brüsszel pedig folyamatosan aláaknázza azt”

– tette hozzá.

„Köszönjük az amerikai kormányzatnak, Donald Trump elnöknek, az amerikai energiaügyi minisztériumnak, miniszterhelyettes úrnak személyesen azt az elkötelezettséget, amivel a magyar–amerikai együttműködésnek egy teljesen új alapra helyezésében mindvégig partnerséget mutattak” – zárta mondandóját.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa katonákat küldene Ukrajnába, Oroszország hallani sem akar róla – Háborús híreink kedden

Európa katonákat küldene Ukrajnába, Oroszország hallani sem akar róla – Háborús híreink kedden

Az európai vezetők hétfői berlini tárgyalásukon abban állapodtak meg, hogy az Ukrajnának adandó biztonsági garanciák tartalmaznák egy többnemzeti európai békefenntartó kontingens Ukrajnába küldését. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor egy interjúban azt mondta, Moszkva számára elfogadhatatlan, hogy NATO-tagországok katonái állomásozzanak Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatását fejezte ki Friedrich Merz német kancellár ötletét illetően, hogy a karácsonyi ünnepek idejére legyen tűzszünet a háborúban. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő úgy reagált, ez csak akkor elfogadható Oroszország számára, ha addig megszületik a békeszerződés. Erre azonban lényegében semmi esély nincs. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×