Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Háromgyermekes édesanyák: nem automatikus az szja-mentesség

Azokban a kétkeresős családokban, ahol még a gyermek után kap a szülő családi pótlékot, az anyák szja-mentessége mellett érdemes átgondolni a családi kedvezmény érvényesítését is – mondta el Honyek Péter, a PwC adótanácsadási területének igazgatója az InfoRádióban.

803 ezer forintos bér szükséges ahhoz, hogy igénybe vehesse a maximális családi kedvezményt egyedüli keresőként egy édesanya. Ha ennél kevesebbet keres, érdemes arról nyilatkozni, hogy az édesapa vagy az anyával együtt élő férj veszi igénybe a családi kedvezményt – magyarázta Honyek Péter, a PwC adótanácsadási területének igazgatója az InfoRádióban.

Elmondta, október 1-jétől érhető el a háromgyermekes anyák szja-mentessége, és nem csak azoknak, akik jelenleg is kiskorú gyermekeket nevelnek, hanem idősebb anyák esetében is, akiknek gyermekei már régen felnőttek.

Az szja-mentesség nem azt jelenti, hogy elveszítik a családi kedvezményt, hanem azt, hogy ezen kedvezményt családi járulékkedvezmény formájában tudják igénybe venni. A családi kedvezmény 2025 júliusában emelkedett meg,

három gyermek után 148 500 forintos megtakarítást biztosít.

Hozzáfűzte, ha az édesanya nem keres 803 ezer forintot, hanem annál kevesebbet, akkor ő azzal jár legjobban, ha az édesapa vagy anyával együtt élő férj veszi igénybe ezen családi kedvezménynek legnagyobb részét. Ez ahhoz szükséges, hogy „ne legyen olyan része ennek a kedvezménynek, amelyiket nem tudják igénybe venni”. Így nem szükséges fél évet várni arra, hogy az adóbevalláskor kapják meg ezt a kedvezményt.

Azok az édesanyáknak, akik január elsején úgy nyilatkoztak, az összes kedvezményt ők szeretnék igénybe venni, és fizetésük 700 ezer forint felett volt, érdemes új adóelőleg-nyilatkozatot leadniuk. Ezt bármikor le tudja adni, és vissza is tudja vonni az édesanya és az édesapa is – tette hozzá Honyek Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×