Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Üzemanyagárakat jelző totemoszlop a Mol töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Végső ítélet: 200 millió dollárral kárpótolja Horvátország a Molt

Lezárulhat a Mol és a horvát állam közti 12 éves vita. Az amerikai bíróságnak köszönhetően a magyar olajtársaság hozzájut a neki járó 200 millió dollárhoz.

Az Egyesült Államok Washingtoni Szövetségi Bírósága nem fogadta el Horvátország kérelmét, hogy utasítsa el a Mol 2022-es választottbírósági ítélet végrehajtására vonatkozó követelését, amelyet több mint két éve állapított meg a Világbank alá tartozó bíróság.

A választottbíróság a Mol javára döntött, e szerint a horvát állam megsértette a Mollal közösen tulajdonolt INA olajtársaságban kötött megállapodás egyik szerződéses részét – írja az Economx a balk.hu-ra hivatkozva. Az odaítélt összeg 184 millió dollár volt, ami azóta a kamatokkal gyarapodott, 200 millióra. Ezután a horvátok megtámadták a választottbírósági határozatot, de veszítettek, így a Mol behajthatja a követelését.

A pereskedés még 2013-ban kezdődött, a Mol azt állította, hogy 2 milliárd kuna kára keletkezett azáltal, hogy a horvát állam nem teljesítette szerződéses kötelezettségét, azaz hogy 15 éven piaci áron felvásárolja az INA teljes horvátországi gáztermelését. A 200 millió dollár a jelenlegi árfolyamon 71 milliárd forintnak felel meg.

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×