Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Üzemanyagárakat jelző totemoszlop a Mol töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Végső ítélet: 200 millió dollárral kárpótolja Horvátország a Molt

Lezárulhat a Mol és a horvát állam közti 12 éves vita. Az amerikai bíróságnak köszönhetően a magyar olajtársaság hozzájut a neki járó 200 millió dollárhoz.

Az Egyesült Államok Washingtoni Szövetségi Bírósága nem fogadta el Horvátország kérelmét, hogy utasítsa el a Mol 2022-es választottbírósági ítélet végrehajtására vonatkozó követelését, amelyet több mint két éve állapított meg a Világbank alá tartozó bíróság.

A választottbíróság a Mol javára döntött, e szerint a horvát állam megsértette a Mollal közösen tulajdonolt INA olajtársaságban kötött megállapodás egyik szerződéses részét – írja az Economx a balk.hu-ra hivatkozva. Az odaítélt összeg 184 millió dollár volt, ami azóta a kamatokkal gyarapodott, 200 millióra. Ezután a horvátok megtámadták a választottbírósági határozatot, de veszítettek, így a Mol behajthatja a követelését.

A pereskedés még 2013-ban kezdődött, a Mol azt állította, hogy 2 milliárd kuna kára keletkezett azáltal, hogy a horvát állam nem teljesítette szerződéses kötelezettségét, azaz hogy 15 éven piaci áron felvásárolja az INA teljes horvátországi gáztermelését. A 200 millió dollár a jelenlegi árfolyamon 71 milliárd forintnak felel meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×