Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A Woman Is Holding A Credit Card, Typing on A Laptop Keyboard. Theres a Notepad and a Pen next to it. The Concept of Buying Online, Ordering Products at Home, and paying via the Internet.
Nyitókép: Aleksandr Zubkov/Getty Images

PwC: tavaly az e-kereskedelem nőtt a leggyorsabban Magyarországon

A magyar e-kereskedelem 2024-ben 1900 milliárd forintot meghaladó forgalmat ért el, ez csaknem 15 százalékos növekedés, melyből 17 százalékot, 330 milliárd forintot az import generált - derült ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásból.

A belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10 százalékot tudott emelkedni, addig az import 17 százalékot. Az online rendelések negyede már automatákon keresztül jut el a vásárlókhoz.

A kutatás szerint a teljes forgalmon belül Temu dominál: a kínai óriás 2024-ben több mint 9 millió megrendelést teljesített mintegy 110 milliárd forint értékben, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt. Az online vásárlók harmadának ott van a Temu applikációja a telefonján. A vevők 77 százaléka az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, de

sokan a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31 százalék), az eseti vásárlók (38 százalék) és a rendszeres vásárlók (31 százalék). Az online rendelések 39 százalékát már bankkártyával vagy egyéb digitális fizetéssel egyenlítik ki, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61 százalék.

A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala nagy nyomást helyeznek a magyar kereskedőkre, akik technológiai fejlesztésekkel, innovatív stratégiákkal és fokozott marketingtevékenységgel próbálják felvenni a versenyt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×