A tavalyi növekedés összességében 0,4 százalék körül lehetett Tardos Gergely szerint, és az OTP vezető elemzője úgy látja, speciális év volt 2024, mert a fogyasztás viszonylag lendületesen, 3-4 százalék körüli ütemben bővült, viszont 14-15 százalékkal estek a beruházások, és minimálisan csökkenhetett az export is. Ezen okok miatt a hazai növekedés alacsonyabb lesz annál, mint amit az év elején vártak.

A kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel terjesztette be az idei költségvetést, az OTP elemzői 2-2,5 százalékos növekedéssel számolnak. A bizonytalanság jelentős, az OTP elemzője szerint a fő kérdés az, hogy változnak-e a beruházási folyamatok, mert ahhoz adottak a feltételek, hogy a tavalyihoz hasonló mértékű fogyasztásbővülés legyen. A számításaik szerint a munkanélküliség viszonylag alacsony marad, a reálbérek pedig emelkednek, de kevésbé, mint tavaly.

A nagy kérdést a beruházások jelentik, ott a visszaesés fő oka az, hogy korábban nagyon magas szintre emelkedett a hazai beruházási ráta. "A GDP majdnem 30 százalékát költöttük a csúcson beruházásra, és erről a magas szintről kezdődött a korrekció, amikor a növekedési kilátások romlottak" – mondta Tardos Gergely, és hozzátette: nagyon magas szintre kellett emelni a kamatot, és a korábbi erős ingatlanpiaci növekedésből átmentünk egy ingatlanrecessziós időszakba.

A fentiekhez hozzájárult még két tényező az elemző szerint, egyrészt az európai uniós források jelentős részének a befagyasztása, másrészt az állam a saját beruházásait a költségvetési egyenleg javítása miatt visszafogta.

"Ha átnézünk az idei évre, azt látjuk, hogy a növekedési kilátások valamelyest javultak" – mondta az OTP elemzője. Kiemelte, hogy "a lakáspiac elindult fölfelé, a fejlesztők már bátrabbak. Ahogy a fogyasztás bővül, egyre több ágazatban épül le a korábbi kapacitásfelesleg, kezd kialakulni kapacitáshiány. A nominális és a reálkamatszint is lejebb került, ami támogatja a hitelezést."

A Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásáról Tardos Gergely elmondta: ez valószínűleg az idei év második felére, és 2026 elejére esik majd, és hozzátette:

"a rendelkezésre álló adatokból azt gondoljuk, hogy az állami beruházások csökkenése véget ért".

Mindezek alapján az elemző kijelentette, bízni lehet abban, hogy a beruházások csökkenése véget ér, és akár kiléphet a technikai recesszióból a magyar gazdaság.