Infostart.hu
eur:
387.54
usd:
330.52
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
BYD Seal típusú elektromos autó a BYD autóátadó ünnepségén a Puskás Arénában 2024. február 23-án. A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai vállalat több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó óriásberuházással Szegeden épít gyárat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Máthé Réka Zsuzsánna: olyan versenyelőnye van Kínának, hogy a védővámok nem jelentenek megoldást

A védővám ebben a formájában mentőövet tud nyújtani a súlyos lemaradásban lévő európai autógyártásnak, ám hosszú távon nem fogja megoldani az uniós problémákat – mondta Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Az Európai Unió tagállamai az Európai Bizottság javaslatára megszavazták az akár 40 százalékos kiegyenlítő vám kivetését a kínai akkumulátoros elektromos gépjárművek importjára.

Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa különösnek tartja a döntést, mert 27 uniós tagállamból mindössze tíz ország támogatta vállaltan ezt a tervezetet. Az országok nagy része, 12 tagállam – beleértve Spanyolországot és Svédországot – tartózkodott, míg 5 állam, köztük Németország, Szlovákia, Szlovénia, illetve Magyarország nemmel szavazott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió szavazásainál legalább egyszerű többségre szükség van, azaz elvileg 14 tagállamnak támogatnia kellett volna a javaslatot, most a 12 tartózkodást mégis úgy számolták, mintha igen lett volna.

"A törésvonalaknál érdekes látni azt, hogy az Európai Unió gazdasági motorja, a legnagyobb autóiparral rendelkező Németország nemmel szavazott a törvénytervezetre, viszont két másik olyan ország, amelyiknek jelentős autóipara van, Franciaország és Olaszország támogatta a tervezetet" – mondta a szakértő. A német ellenállás indokaként azt említette, hogy Németország néhány autógyártó cége korábban felismerte a veszélyt és egyben a lehetőséget, ami a kínai autógyártásban rejlik, és már elkezdett együttműködni kínai partnerekkel, de ugyanezzel az uniós tagállamok más autós cégei nem éltek. "A védővám ebben a formájában mentőövet tud nyújtani a súlyos lemaradásban lévő szektornak, ám hosszú távon nem fogja megoldani az európai problémákat" – magyarázta Máthé Réka Zsuzsánna.

Azt is elmondta, hogy az erőteljes kínai fölény azért alakult ki az elektromos járműiparban, mert Kína már az 1990-es években saját gyártású gépkocsik kialakításán dolgozott, és 2000-es években állami támogatásokkal elkezdte a lítiumion akkumulátorral működő gépjárművek fejlesztését és gyártását. Ezzel nagyjából húszéves előnyre tett szert az európai autógyártókkal szemben. Ráadásul a szakértő szerint az is fontos szempont, hogy jelenleg Kínában bányásszák a legtöbb lítiumot, ami az akkumulátorokhoz szükséges, így hiába kezdett most Európa is hasonló fejlesztésekbe, az akkumulátorok anyaga miatt továbbra is függ Kínától.

"Olyan versenyelőnye van Kínának, amit ezek a védővámok nem biztos, hogy ki tudnak bármilyen szinten is igazítani"

– mondta Máthé Réka Zsuzsánna. Ráadásul Kína biztosan válaszlépéseket tesz, már az ideiglenes vámok bevezetésénél is dömpingellenes vizsgálatokat indított bizonyos országok ellen egyes iparágakban, de akkor még nem a gépjárműiparban.

Az NKE tudományos munkatársa szerint kialakulhat egyfajta kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között, és ezzel megint Kína fog jobban járni, mert új piacokat keres a termékeinek. Az elektromos autói már kiszorultak Kanadából és az Egyesült Államokból is, és most már az Európai Unióba sem biztos, hogy megéri exportálnia Kínának, ezért most a hatalmas felvevőpiaccal rendelkező Brazíliát és Mexikót célozta be, és tavaly már hatalmas nyereséggel értékesítettek ott.

"Az új technológiájú gépjárműveit, Indiát kivéve, elsősorban a BRICS-országokba fogja exportálni. A nem elektromos meghajtású járművekből Oroszország is jelentős mértékben vásárolt Kínától, míg az új technológiából elsősorban a 215 milliós Brazília vásárolt. India viszont elég erős vámokat vetett ki a kínai gépjárművek ellen" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna. Hozzátette: ez a terjeszkedés megint nem jó az európai gyártóknak, mert mire fel tudják venni a versenyt a kínai elektromos autókkal, addigra ezeken az új piacokon már régen ott lesznek a kínai autógyártók a termékeikkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×