Mint az Infostart is hírül adta, augusztusról kedvező kiskereskedelmi számokat érkeztek.
Éves alapon 4,1 százalékkal nőtt a forgalom a tavaly augusztusihoz képest, júliushoz képest 0,8 százalékos volt a bővülés.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban a részletekről szólva elmondta, ezek az árhatástól szűrt adatok már közelítenek ahhoz, amit az elmúlt hónapokban is látni szerettek volna. "Figyelembe véve, hogy
- volt egy 9-10 százalékos reálbér-emelkedés,
- nőtt a nyugdíjak vásárlóereje (6 százalékkal nőttek a nyugdíjak januárban, miközben az infláció kicsivel 4 százalék körül alatt alakul, illetve a tavalyi pótlólagos emelés novemberben megtörtént),
- a mediánkereset jobban nőtt, mint az átlagkereset (az alacsonyabb keresetűek keresete nőtt nagyobb mértékben),
indokolt, hogy nőjön a fogyasztás" – magyarázta.
A korábbi kiskereskedelmi adatokban egy 2 százalék körüli növekedés látszódott, de később kiderült, hogy azért a fogyasztás ennél jobban növekszik, mert egyre nagyobb a szolgáltatások iránti kereslet, a bevásárlóturizmus iránti kereslet, illetve a külföldi webshopoknál is egyre többet vásárolunk. Felmerül tehát a korábbiaknál jobb augusztusi adat kapcsán, hogy mi változott? "Többet fogyasztunk az eddiginél is, ezért nőtt jobban a fogyasztás, vagy inkább termékeket vásárolunk, és azt is belföldön? Vagy pedig ez csak egy egyszerű kiugró adat?" – fejtegette Regős Gábor, megjegyezve, hogy a kérdésre a következő hónapok adnak választ.
Az egyes kiskereskedelmi alágak teljesítményei közül kiemelte az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletek forgalmát, ahol 7,5 százalék volt a bővülés éves alapon.
"Valószínűleg nem ettünk 7,5 százalékkal többet, itt inkább arról lehet szó, hogy a jobb minőségű termékeket keresték a fogyasztók, a korábbi lefelé vásárlásból felfelé vásárlás lett" – vélekedett.
Érdekességként említette az üzemanyag-kiskereskedelem alakulását, ahol itt 1,2 százalékos csökkenést mért a KSH.
A nem élelmiszereknél 2,9 százalékos volt a bővülés, de itt azért nagyon vegyes az összkép. Vannak olyan termékkategóriák, ahol érdemi növekedés van – a gyógyszer-, és illatszerüzleteknél 7,4 százalék, a bútor- és műszakicikk-üzleteknél 4,9 százalék –, de vannak olyan kategóriák is, ahol csökkenés van: textil, ruha, iparcikk, használt cikk.
"Ebből is azért egy-két következtetést levonhatunk. Az, hogy a használtcikkeknél csökkent a forgalom, az azt jelenti, hogy a lefelé vásárlás megint csak egy kicsit visszább szorul. A korábban elhalasztott fogyasztást még nem pótolják be az emberek, ebben még van tér a növekedésre" - részletezte Regős Gábor.
Ami a jövőt illeti, azt azért szerinte ki lehet jelenteni, hogy tud, vagy tudna a kiskereskedelem bővülni.
"Kérdés azért persze, hogy ez a magasan ragadt árak mellett mennyire lesz lehetséges, a nemzetközi versenyben mennyire tudnak vagy inkább nem tudnak helytállni a magyar kiskereskedők. Vagyis nem az a kérdés, hogy bővül-e a fogyasztás, hanem az, hogy a fogyasztás bővülése mekkora részben jelenik meg a hazai kiskereskedelemben, és ezen keresztül a hazai gazdaságban" – mutatott rá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.