Infostart.hu
eur:
390.27
usd:
337.19
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Unsplash

Vége a német-kínai autós románcnak

A Mercedes-Benz teljesen kivonul a Szegeden építkező BYD-val tizenhárom évvel ezelőtt létrehozott közös vállalkozásukból. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kivonja maradék tízszázalékos részesedését is a cégből.

A közösen birtokolt társaságot azért hozták létre, hogy Denza néven luxusszínvonalú elektromos autókat gyártsanak. A Mercedes kifarolása után ez a márka teljesen a BYD tulajdonába került. A Mercedes azt kommunikálta, hogy technológiáját nem alkalmazták a jelenleg kínált Denza-modellekben. A közös vállalkozást még 2011-ben hozta létre a két vállalat – a német cég akkor még Daimler néven –, ám a felek együttműködése súrlódásos volt - írja a totalcar.hu.

A Denza név alatt kínált autókból 2021-ben csak ötezer darabot adtak el és a Mercedes ebben az évben 50 százalékról 10 százalékra csökkentette részesedését a cégben. A BYD irányítása alatt 2022-ben fel tudták tornászni az értékesítést tízezer autóra, majd 2023-ban már 128 ezer Denza talált gazdára - ismertette az együttműködés korábbi részleteit az Asia Nikkei gazdasági portál.

A kínai autógyártó azt tervezi, hogy bővíti a luxusmárka értékesítését.

Egyebek mellett Európában és Ausztráliában is piacra akarják dobni a Denzákat. Ebbe bekavarhat az Európai Unió tervezett büntetővámja, amivel meg akarják fékezni a kínai elektromos autók korlátlan térhódítását az európai újautó-piacon.

A Mercedes nem vonult ki teljesen a kínai autógyártásból. Megtartotta közös vállalkozásait a Zhejiang Geely Holding Grouppal és a BAIC Motorral.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×