eur:
415.85
usd:
399.64
bux:
78896.58
2024. december 19. csütörtök Viola
A drónnal készült felvételen az aszálytól sújtott szántóföldön egy Rába-Steiger traktor tárcsáz Csongrád közelében 2024. szeptember 4-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Elemző: a vártnál kevesebb étkezési búza termett, emelkedhet egyes élelmiszerek ára

Az ipari növények és az időszaki gyep elterjedése, valamint a pihentetett területek növekedése mellett az időjárási viszontagságok is hozzájárultak ahhoz, hogy idén több gabonaféle esetében is csökkent a betakarított területek mérete – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette: idén várhatóan kevesebb lesz a betakarított malmi búza, ami egyes élelmiszerek árain is meglátszódik majd.

A hőség és az aszály után az árvíz, illetve a belvíz is megnehezítette idén a magyar gazdák életét és a betakarítási munkálatokat, így nem meglepő, hogy a 2024-es előzetes betakarítási adatok a gabonafélék esetében elmaradást mutatnak az előző évi értékekhez képest. Az időjárási viszontagságok hatására a búza és a repce vetésterülete csökkent, míg a szója és a kukorica esetében a gazdák növelték a megművelt és bevetett földeket. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglaló elemzésében az idei, hazai betakarítás eddig elérhető adatait gyűjtötte össze, elsősorban a gabonafélékre vonatkozóan.

Az elemzés szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: nemcsak a szeptemberi árvíz miatt kialakult belvizes területek okoztak gondokat, hanem

jelentős mértékben befolyásolja a betakarított gabonamennyiséget az is, hogy idén sok helyen nagy földterületek kerültek ugaroltatás alá.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint 2024-ben 140 ezer hektárnyi földterületet pihentettek a gazdák idehaza. A döntésre minden bizonnyal hatással volt az Európai Bizottságnak a kiegyensúlyozott mezőgazdasági és környezeti állapotban tartás követelményeiben idei évre tett könnyítése, mivel parlagterületekkel is teljesíthető a 4 százalékos előírás.

Bár a kukorica jellemzően nehezen viseli a szárazságot, a gazdák idén mégis növelték a termőterületet, ugyanis bizonyos időközönként szükség van vetésforgóra, vagyis arra, hogy az egyes földeken évről évre más és más gabonafélét vagy egyéb növényt vessenek, hiszen a föld is így marad jó minőségű és termőképes. Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát. A legnagyobb területeken továbbra is búza termesztése folyik, 2024-ben 922 ezer hektárt vetettek be ebből a gabonaféléből. A felsorolt négy gabonaféle közül csaknem mindegyik esetében csökkent a betakarított terület mérete az előző évihez képest.

Ennek elsődleges oka az ipari növények, az időszaki gyep, valamint a pihentetett területek növekedése.

Az idei termés alapján az elemző szerint úgy tűnik, hogy kevesebb lesz a malmi búza, mint amire előzetesen számítani lehetett. Ez már tavaly is probléma volt, és az idei aratás utáni szakértői becslések is arról szóltak, hogy 70-30 százalék lehet a betakarított takarmány- és az étkezési búza aránya. Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint emiatt várhatóan

10-15 százalékkal emelkedhet még ebben az évben a liszt, a kenyér, valamint a búza alapú élelmiszerek ára.

Ugyanakkor hozzátette: a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján tettek becslést a szakértők, konkrét és végleges számokat akkor lehet majd közölni, ha minden gabonaféle betakarítási adatai megérkeznek. Ezzel együtt az elemző úgy véli, már az ősszel „viszonylagos áremelkedésre lehet számítani” az említett élelmiszereknél.

Összességében azt már most meg lehet állapítani, hogy a magyar mezőgazdaság idei összteljesítménye elmarad az előző két-három év adataihoz képest, ugyanakkor Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint a 2024-es számok „sem lesznek annyira rosszak”, pánikra semmi ok. A mezőgazdaságban dolgozókat azonban ez nyilván nem vigasztalja, hiszen az említett tényezők miatt a korábbi évekhez képest egyes gabonafélék esetében kevesebb a betakarított mennyiség és ezzel együtt természetesen a bevétel is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése szerint az eddigi adatok alapján búzából 5,3 millió, tavaszi és őszi árpából 1,5 millió, rozsból 72 ezer, zabból pedig 78 ezer tonna termett idén Magyarországon. Várhatóan a kukorica termésmennyisége ellensúlyozza majd a kisebb mértékű búzatermést, mivel előbbit valamivel nagyobb területen, összesen 906,8 ezer hektáron termesztettek idén.

A termésátlagok tekintetében a búza vezeti a mezőnyt, 5 790 kg/hektár arányban a többi gabonafélékhez képest. A négy említett növény esetében mindnél megfigyelhető, hogy a termésátlagok az előző két évi értékekhez képest nőttek, így bár kisebb területeken, de jobb eredményekkel sikerült a gazdáknak a betakarítás.

(A nyitóképen: az aszálytól sújtott szántóföldön egy Rába-Steiger traktor tárcsáz Csongrád közelében 2024. szeptember 4-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Huszonéves hadirokkantaktól a 100 éves munkavállalókig

Huszonéves hadirokkantaktól a 100 éves munkavállalókig

Az elmúlt évtizedekben a jövőkutatás kiválóságai sokszor melléfogtak, de Stanislaw Lem és Ray Kurzweil próféciái sokszor valósággá váltak. A 21. század két legfontosabb fejleménye - az automatizáció és a biotechnológia - már most felforgatja a mindennapjainkat: a 20. századi fiatal hadirokkantak tömegének a helyébe lép a 100 évig is élő, egészségesebb idősek generációja, akik még 80 évesen is aktívak és fittek. A nagy demográfiai fordulat egyben egy paradigmaváltást is hoz: a kormányzatoknak hamarabb fel kell ismerniük nemcsak a megatrendeket, de meg kell érteniük: egy olyan új történelmi korba lép az emberiség, ami valójában egy anomáliát jelez: egy sosem ismert, általános és globális idősödés korszakát - avagy mi maradt ki a Draghi-jelentésből, és miért mérföldkő a 2012-es év.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×