Infostart.hu
eur:
362.1
usd:
312.24
bux:
0
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

Súlyos gond merült fel az elektromos autózással kapcsolatban

Az Európai Unióban évente a jelenleginél nyolcszor több elektromos járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúrát kell telepíteni 2030-ig az uniós klímasemlegességi célok eléréséhez - olvasható Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) hétfőn közzétett jelentésében.

A brüsszeli székhelyű szakmai képviseleti szervezet szerint 2017 és 2023 között az elektromos autók eladása az EU-ban háromszor gyorsabban nőtt, mint a töltőpontok telepítése.

„Az elektromos autók tömeges elterjedésére van szükség az összes tagországban, hogy elérjük az unió ambiciózus szén-dioxid-csökkentési céljait. Ez azonban nem fog megtörténni a töltőinfrastruktúra széles körű elérhetősége nélkül” – hívta fel a figyelmet Sigrid de Vries, az ACEA igazgatója.

De Vries szerint aggasztó, hogy a töltőinfrastruktúra kiépítése az elmúlt években nem tartott lépést az elektromos autók értékesítésével. „Az infrastrukturális szakadék a jövőben tovább nőhet, az Európai Bizottság becsléseinél sokkal nagyobb mértékben” – tette hozzá.

Az ACEA adatai szerint, tavaly alig több mint 150 ezer nyilvános töltőpontot helyeztek üzembe az EU-ban. Az Európai Bizottság szerint 2030-ig 3,5 millió töltőpontot kellene telepíteni, ami évente 410 ezer állomás létrehozását jelentené. Az ACEA azonban úgy becsüli, hogy 2030-ra 8,8 millió töltőpontra lenne szükség. Ennek eléréséhez

évente 1,2 millió töltőállomás létrehozására lenne szükség, ami a legutóbbi éves telepítési arány nyolcszorosa.

„A nyilvános töltőpontokhoz való akadálymentes hozzáférés a közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítésének elengedhetetlen feltétele, a piaci támogatás és a versenyképes európai gyártási keret mellett. A nyilvános töltőinfrastruktúrába történő beruházásokat sürgősen fel kell gyorsítani” – figyelmeztetett de Vries.

Az EU számvevőszéke is erre mutatott rá legutóbbi jelentésében. Az uniós testület szerint az elektromobilitáshoz jelentős feltöltési infrastruktúra szükséges, ennek lefedettsége, hozzáférhetősége azonban még nem megfelelő. 2021-es jelentésükre hivatkozva a számvevők úgy vélik, az EU-ban sehol sincs elég feltöltőállomás, a meglévők legtöbbje Franciaországban, Németországban és Hollandiában található, míg az unió keleti felében különösen ritkák.

Az EU célkitűzése szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását.

Címlapról ajánljuk
Gaudi-Nagy Tamás felfedte, ki nyújtotta be a kegyelmi kérelmet

Gaudi-Nagy Tamás felfedte, ki nyújtotta be a kegyelmi kérelmet

Az ügyvéd felszólította Magyar Pétert, állítsa le az ellene folytatott „sajtó- és gyűlölethadjáratot”. Részletesen írt a kegyelmi ügy egyes lépéseiről, és arról is, hogy ő maga nem számított arra, hogy Novák Katalin kegyelmet ad végül K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi vezetőhelyettesének.

Salát Gergely: Peking globális diplomáciai központtá vált

Miközben az amerikai elnököt az orosz elnök látogatása követi Pekingben, az uniós vezetőket az utóbbi időben egyre többször megalázzák látogatásaik során – derült ki Salát Gergely szavaiból. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, az Európai Unió vezetése benne maradt egy anakronisztikus világban. Ráadásul a kínai-európai gazdasági kapcsolatok sincsenek igazán rendben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Brüsszel elkezdte a szabályok kigyomlálását, a tagállamok rögtön elkezdtek aggódni

Brüsszel elkezdte a szabályok kigyomlálását, a tagállamok rögtön elkezdtek aggódni

Az Európai Unió 2025 elején külön diplomatacsoportot hozott létre, hogy gyorsított eljárásban több tucat uniós jogszabályt egyszerűsítsen és csökkentse a vállalatok adminisztratív terheit – az Európai Bizottság számításai szerint évi közel 38 milliárd eurónyi megtakarítást ígérve. A munkát azonban nem az eredeti jogszabályokat kidolgozó szakértőkre, hanem új diplomatákra bízták, ami másfél év után egyre több aggályt vet fel. Különösen a növényvédő szerek és kozmetikai vegyi anyagok szabályozásánál figyelmeztetnek diplomaták és civil szervezetek arra, hogy a gyorsítás egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat, miközben az európai ombudsman hivatali visszásság miatt már bírálta a Bizottságot a hatásvizsgálatok hiánya miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×