Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: magyarepitok.hu

Lázár János rábólintott az új Duna-híd nevére

Az újonnan épülő Kalocsa-Paks Duna-híd műszaki átadására még május végéig várni kell, és a hídhoz vezető utak építési munkálatai is a Duna mindkét oldalán folyamatban vannak, a hídnak már hivatalosan nevet adtak.

A fiatal helyi építészmérnökök alapította, a város közéletében mind aktívabban részt vevő Kalocsai Építészeti, Értékvédelmi, Urbanisztikai Társaság (K.arc) civil szakmai közösségként Lázár János építési és közlekedési miniszternél indokolással ellátva a múlt év októberében kezdeményezte, hogy a várakozások szerint a város és a térség jövőbeni fejlődését jelentősen befolyásoló Kalocsa-Paks Duna-hidat Tomori Pál egykori kalocsai érsekről (született 1475 körül – elesett a Mohácsi csatában, 1526. augusztus 29.) a magyar sereg fővezéréről nevezzék el. A kezdeményezés immár hivatalosan is meghallgatásra talált.

A Kalohirek.hu megkereste a kalocsai származású Horváth Bálint építészmérnököt, a K.arc alapítóját, aki elmondta: „Múlt év szeptemberben indítottuk el online kampányunkat, melynek célja az volt, hogy a hamarosan átadásra kerülő új Duna-híd Kalocsa és Paks között a Tomori Pál híd nevet viselje. Igyekeztünk a kalocsai közönség megszólítása mellett a városban közismert, köztiszteletnek örvendő személyiségeket közvetlenül is megszólítani. Megkeresésünkre elsőként Meszlényi Rózsa, a Tomori Pál Főiskola alapító rektor emeritája válaszolt, aki azt írta: »főiskolánk már 20 éve (jelenleg is) Tomori Pál nevét viseli. Így célkitűzéseikkel egyetértve a legmesszemenőkig támogatom a név kiválasztását.« A névválasztást a kalocsai közönség a karckalocsa.hu onine felületünkön több mint kettőezer lájkkal támogatta. Ilyen előzmények után nagy örömmel fogadtuk, hogy az elmúlt év októberében benyújtott előterjesztésünket a hivatalos értesítés szerint is elfogadták, a híd a Google térképén már az új nevével, Kalocsa-Paks Duna-híd (Tomori Pál híd) szerepel” – idézi az economx.hu.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×