208 ezer forintra emelkedett a magyar átlagnyugdíj 2023-ra, de euróba váltva ez csak a 24. helyre volt elég az Európai Unió 27 tagállama között – írja a Gazdaságkutató Zrt. elemzésének eredményei alapján a Telex. Vásárlóerő-paritáson mérve a magyar nyugdíjak az európai uniós átlag 45 százalékát tették ki.

Magyarországon 2004-ben az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, 2023-ra ez növekedett 208 ezer forintra. Mint írják, a 241 százalékos növekedés nagy részét ugyan megette az infláció, de mindez így is 43 százalékos emelkedésnek számított a nyugdíjak reálértékében.

A meglepően nagy emelkedés fő oka a nyugdíjasok cserélődése volt,

ugyanis a rendszerbe frissen belépők már magasabb nyugdíjakat hoztak magukkal, és sokan elhunytak azok közül, akik a korábbi, alacsonyabb nyugdíjat kapták. Emellett új formák is megjelentek a rendszerben: a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíjak ki- és bevezetése.

Az elmúlt húsz évben a nyugdíjasok száma is csökkent: 2004-ben 3,1 millióan voltak, míg 2023-ban már csak 2,4 millióan. Előbbi évben az állam a GDP 9,7 százalékát költötte nyugdíjakra, 2022-ben már csak 8 százalékot. Az öregségi nyugdíjasok száma 21,5 százalékkal nőtt, viszont a rokkantsági, özvegyi és szülői nyugdíjban részesülőké jelentősen csökkent, melynek oka a 65 évre emelt nyugdíjkorhatár és a Nők 40 bevezetése.

A magyar nyugdíjakat euróba átváltva kiderül, hogy 39 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak az évek során, ami nagyjából megegyezik az eurózóna inflációjával. A 27 uniós tagállammal összehasonlítva ugyanakkor a 24. helyre csúsztunk vissza a 2004-es 19. helyhez képest.

A csehektől évről évre egyre jobban leszakadtunk, de a szlovákok és a lengyelek is megelőztek minket, így már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.

A lap hozzáteszi, érdemes vásárlóerő-paritáson is vizsgálni a nyugdíjakat, azaz, hogy az adott évben mennyi terméket és szolgáltatást lehet venni az átlagnyugdíjból. Így kalkulálva az elmúlt 20 év során 76 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, a növekedés elsősorban 2004 és 2013 között történt, majd csökkenni kezdett az érték egészen 2019-ig. 2020 és 2021 között ismét egy enyhe javulás volt megfigyelhető.

Ezzel szemben Európában ennél is nagyobb volt a vásárlóerő-paritáson mért növekedés: 2004-ben az EU-s nyugdíjátlag 52 százalékáról 2021-re 45 százalékra csúsztak vissza, így a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben.