eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Novák Katalin köztársasági elnök, miután Horváth Gábor közgazdászt, kockázatkezelési szakembert (b) kinevezte a Költségvetési Tanács elnökévé a Sándor-palotában 2023. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács új elnöke: a mostani világban golyóálló költségvetés kell

Először adott interjút a Költségvetési Tanács január 10-én hivatalba lépett elnöke.

A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása – mondta a Portfoliónak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében.

A kockázatkezelés után a költségvetési ügyekre váltó szakember elmondta, kért és kapott is gondolkodási időt a felkérés után Novák Katalin köztársasági elnöktől, mint fogalmazott, aludt rá néhány napot, de nem voltak álmatlan éjszakái. Január 10-én foglalta el a hivatalát, az első tapasztalatai pozitívak, felvette már a kapcsolatot minden érintettel, de hozzátette, mindenkivel kommunikálni fog, akivel a párbeszéd a fiskális fegyelem ügyét előre mozdíthatja, és ebbe nemcsak kormányzati szereplők, hanem akár kormányzaton kívüli szereplők is beletartozhatnak.

"A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása.

Egyelőre csak két hét telt el 2024-ből, érdemes lehet ezzel megvárni egyrészt akár a végleges eredményszemléletű 2023-as államháztartási számokat, másrészt 2024 első egy-két hónapjának a számait" – mondta a költségvetésről a tanács elnöke, aki nem készül konfliktusokra, inkább az együttműködésre, ami nem jelenti azt, hogy ne adódhatnának szakmai nézetkülönbségek. "A két évtizedes karrieremet kockázatkezelőként töltöttem el, tehát gyakorlatilag ez volt a fő feladatom: szakmai érdekellentéteket kellett folyamatosan menedzselnem" – mondta Horváth Gábor.

A jelenlegi kormányzati gazdaságpolitikai dilemmáról, miszerint idén élénkíteni kell vagy a költségvetési fegyelmet helyreállítani, a KT elnöke azt mondta, "a szakmai párbeszédnek mindig van és kell, hogy legyen helye. Nyilván van ebben politikai párbeszéd is, azt a politikusokra bízom, a szakmai párbeszédben pedig bármikor részt veszek, vagy akár az élére állok."

Azt is mondta, hogy számára megnyugtató üzenetek hangzottak el Varga Mihály pénzügyminisztertől, illetve Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkártól: az egyensúlyi szempontok fontossága, illetve, hogy célszerű konzervatív tervezést követni. "Ex-kockázatkezelőként is úgy gondolom, hogy

különösen egy olyan világban, ahol aktív háborús gócpontok vannak és megnövekedett a geopolitikai feszültség, stressztűrő, golyóálló költségvetésre van szükség"

– jelentette ki a tanács elnöke.

Arról is beszélt, hogy alapvetően a konzervatív tervezésnek és a sokkokra való felkészülésnek a híve, ezért a jó időkben lehet jobban erősíteni ezt a fiskális pozíciót, és gazdasági sokkok idején pedig jogosan vetődik fel az, hogy valamilyen rugalmasságot érdemes tanúsítani a hosszabb távú jobb gazdasági teljesítmény érdekében. "Bízom benne, hogy idén ez a szemlélet már teljesül, egy 3-4 százalék közötti gazdasági növekedéshez társuló csökkenő hiányon keresztül" – tette hozzá.

Horváth Gábor úgy vélekedett, hogy a korai költségvetés elfogadásának vannak előnyei és vannak hátrányai, és turbulensebb időszakokban nehezebb az előrelátás, de hirtelen sokkok egy késői büdzsé elfogadást követően is bekövetkezhetnek, akár jelentős nagyságrendű tévedéseket okozva.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×