"Ahhoz képest ahogy indult, egész jó évet zárhattak a bankok. Úgy kezdtük, hogy magas volt az infláció és az alapkamat is, a gazdasági növekedés is jó, ha nulla lesz, és közben a bankszektor átvészelt egy stressztesztet is azzal, hogy a kamatok felmentek 2-ről 18 százalékra. Kihívással teli évet zárunk, de a legrosszabb már mögöttünk van, lehet látni a fényt az alagút végén, és remélhetőleg oda el is tudunk jutni" – értékelte a 2023-as évet Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, de hozzátette: „Magunk sem tudjuk, hogy éltük át.”

Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban, amikor négy százalék fölé ment a kamat, már bankok dőltek be, itthon viszont az ennél magasabb kamatok ellenére a bankszektor jól állta a sarat.

Az alapkamatról úgy vélekedett, hogy a magas inflációból csak egy kiút van, az alapkamat-emelés, ahogy fogalmazott, „ennél jobbat még nem találtak ki, ez a szükséges rossz”. A kamatemelés mellékhatása, hogy csökken a hitelezés, mint közölte, főleg a lakossági ingatlanhitelezés esett vissza, akár 70 százalékkal is, a fogyasztási hiteleknél kisebb volt a csökkenés, míg a vállalkozói hiteleknél az állami támogatások segítettek.

Jelasity Radován kiemelte, hogy most már sokkal jobb a helyzet, mert 7,9 százalék az infláció, 11,5 százalékra süllyedt az alapkamat, és a forint stabilan tartja magát, a kamatcsökkentések dacára sem gyengült. Ezért úgy véli, már látszik kiút a válságból, a hiteleknél már október óta rekordérdeklődést tapasztalnak.

A nehezítő körülményeknek ellenére, jelentősen emelkedett a bankok jövedelmezősége, de a bankszövetség elnöke szerint ennek jelentős része egyszeri tétel, ahogy fogalmazott:

„könyvelési hókuszpókusz”.

Az Erstének tízmilliárdos, de a bankszektornak százmilliárdos extra nyereséget hozott az, hogy az állampapírok hozama két számjegyű lett, ráadásul a Sberbank bedőlése miatt tavaly jelentős extra összeget kellett a pénzintézeteknek befizetni az Országos Betétbiztosítási Alapba, és ennek idén a jelentős részét visszakapták.

Jöjjenek a beruházások

Az Erste vezére szerint az államilag támogatott hitelek nagyon fontosak voltak, hogy „ne álljon teljesen földbe a hitelezés”. Ugyanakkor a vállalati szektorban most azt tapasztalják, hogy sokan elhalasztották az új befektetéseket, és most pénzügyi befektetőként viselkednek, a magas betéti kamatokból élnek, de a bankok is abban reménykednek, hogy újra kiveszik ezt a pénzt, és elindulnak a befektetések.

„A kényszer nagy úr, ha majd kevesebb kamatot kapnak, akkor újragondolják a terveiket, és abban hisznek, hogy lesz újra gazdasági növekedés. Jó lenne, ha az exportpiacok is beindulnának, de ebben nem vagyok optimista, különösen Európában, és kellenek a külföldi befektetések is” – sorolta a bankár.

Jelasity Radován szerint a tartós kilábaláshoz szükség van arra, hogy ne pattanjon vissza újra az infláció, folyamatos legyen a csökkenés, emellett megmaradjon az árfolyam-stabilitás, és elinduljon a növekedés, ebben pedig sokat segíthet, ha valóban érkeznek majd az uniós források. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztás lassabban állhat helyre, mert az emberek nem fognak elkezdeni hirtelen költeni, több idő kell, hogy fogyasztani merjenek a negatív tapasztalatok után, ezért fontos, hogy minél előbb induljon be a beruházás.

Arról is beszélt, hogy az ingatlanpiacon eddig drága volt a hitel, de olcsóbb volt az ingatlan, de ha csökken a hitelek ára, akkor emelkednek az árak, ezért érdemes időben lépni, mert ahogy fogalmazott: „Itt sincs ingyen ebéd.”

Versenyt hozott a kamatplafon

A kormány által bevezetett kötelező kamatplafon a Magyar Bankszövetség elnöke szerint unortodox megoldás, amelyről a bankszektoron belül sem volt százszázalékos egyetértés, de úgy tűnik, hogy a bankok között beindult a verseny, és mindenki megy lejjebb a kamatokkal, ráadásul egyre gyorsuló ütemben. „Abban reménykedünk, hogy kialakul egy még versengőbb piac, és április elseje után nem lesz szükség újabb sapkára” – jelentette ki.

Szerinte a pénzintézeteknek a kamatok csökkentése mellett át kell tekinteniük a kockázati paramétereket is: a hazai bankrendszer úgy ment át a Covid, a háború és a recesszió jelentette három válságfázison, hogy nem nőtt a nem teljesítő hitelállomány. Ennek oka szerinte egyértelműen az, hogy nem nőtt a munkanélküliség a krízisek idején, és ez optimistává teheti a bankokat a hitelezésben is.

A csok plusz januári elindulásától 150-200 milliárd forintnyi extra hitelkeresletet várnak a bankok, ez fel fogja pezsdíteni az ingatlanpiacot, mert a bankok rendelkeznek ehhez jelentős likviditással.

„A régióban kevés ország van, ahol ennyi program segíti a gazdaság szereplőit. Néha illene azt is mondani, hogy köszönöm, de az emberek így is használják, működik” – mondta a bankszövetség elnöke.

A felvetésre, hogy a felpörgő ingatlanhitelezéshez lesz-e elegendő új lakás, úgy reagált, hogy hiába van történelmi mélyponton a lakásépítések száma, de maradt még a piacon új lakás, és a bankokban is kopogtatnak már az új lakásprojektekkel.

A banki betétállományról az Erste elnök-vezérigazgatója azt mondta, a lakossági megtakarítások többsége átment betétből befektetésbe, de a bankon belül, és csak egy kisebb rész volt az, amit kivittek állampapírba.

Jövő év végén megszűnhet az extraprofitadó

A bankszövetség elnöke arról is beszélt, hogy a pénzintézeteket érintő extraprofitadót eltörlése volt a bankszektor célja, végül az a döntés született, hogy lefelezte a kormány, cserébe a bankok állampapír-vásárlásáért. „Abban reménykedünk, hogy 2024 végén az extraprofitadónak vége lesz. Az idén segítettük az állam finanszírozását,

egyetlen kompromisszum sem tökéletes, de ezzel együtt lehet élni”

– jelentette ki. A felvetésre, hogy mennyire biztos az adóteher jövő év végi kivezetése, azt válaszolta, senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz az országban egy év múlva, de egy hónap múlva sem. „Nekünk is megértőknek kell lennünk a politikával. Nem lehet látni, mi fog történni a következő egy évben, vannak kockázatok, de nagyon fontos, hogy a bankszektor sem mozog légüres térben, figyelni kell, mi történik a gazdaságban” – tette hozzá.

A 2024-es várakozásokról azt mondta, csökken az infláció, stabil a forint, és erre lehet szerinte építeni. Úgy véli, Magyarország bebizonyította, hogy finanszírozható az államháztartás, a deficit uniós pénzek nélkül is. Kiemelte, fontos követni a gazdasági mutatókat: GDP, befektetések, infláció, kamat, forintárfolyam, munkanélküliségi ráta – ezek közül kevés a negatív, „van okunk az optimizmusra”.

„Az Erste Hungary 3-4 százalék közötti növekedéssel számol, az infláció 5,5-6 százalék lehet jövőre. Ez okot ad az optimizmusra” – hangsúlyozta Jelasity Radován. A kamatpálya tekintetében úgy kalkulálnak, hogy folytatódik a 75 bázispontos csökkenés, februárra egy számjegyű lesz az alapkamat, a folytatás pedig a jegybank monetáris tanácsán múlik.

„Korábban az útról is vita volt, most már csak a sebességről. Reméljük, ebben is egyezség lesz hamarosan”

– mondta a bankszövetség elnöke.

A hitelezésben úgy számolnak, hogy a lakossági ingatlanhitelek felfutnak a második negyedévre, míg a vállalati finanszírozásnál a kamatcsökkentés után emelkedni fognak a beruházási hitelek, a második negyedév elejére várnak rohamot.

A gazdaságot elemezve úgy vélik, az elsődleges autóipar mellett a mezőgazdaság, a vegyipar és az építőipar is jelentős szerephez jut, de felpörög a turizmus is. A bankvezető szerint ez a több lábon állás segít a 3-4 százalékos növekedés mielőbb elérésében.

A közelmúltban értékesített állami Erste-résztulajdonról úgy vélekedett, a hozam megérte az adófizetőknek, és hasznos volt a magyar államnak is, mert belülről láthatta, hogyan működik egy külföldi bank.

A bank terveiről beszélt végezetül, mint fogalmazott, tovább növekednének, akvizíciókkal emelnék a részesedésüket a bankpiacon, és megcélozzák a harmadik helyet az OTP és az MBH mögött. „Érdekes időszak most jön, magasabb kamatkörnyezetben könnyebb sikeresnek lenni, mint amikor elindulnak lefelé: most kell, megmutatni, ki a legény a gáton” – mondta Jelasity Radován.