Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Egy zsűritag kóstol a CBA 2017-es borversenyén a cég alsónémedi logisztikai központjában 2017. március 9-én. A Magyar Bor Akadémia védnökségével zajló versenyen 121 borászat 888 borát értékelik.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Szomorkodhatnak a borfogyasztók, csökkent a termelés

A világ bortermelése idén 60 éve a legalacsonyabb lehet a déli féltekén és néhány vezető európai országban visszaeső termelés miatt - közölte a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet első becslésként.

A szervezet becslése szerint a világ bortermelése 244,1 millió hektoliter lehet az idén, 7 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és a legkevesebb 1961 óta, amikor 214 millió hektoliter volt.

Egy hektoliter 133 normál borosüvegnek felel meg.

A párizsi székhelyű szervezet közleménye szerint a déli féltekén, Ausztráliában, Argentínában, Chilében, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Brazíliában 10-30 százalékkal csökken a bortermelés, az északi féltekén, Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban is mérséklődik a kedvezőtlen időjárás miatt.

Az OIV arra számít, hogy

az olasz bortermelés 12 százalékkal, 44 millió hektoliterre csökken, ami a 2017 óta a legkevesebb.

Amennyiben a számítások megfelelnek majd a valóságnak, Olaszország elveszíti vezető pozícióját, mint a világ legnagyobb bortermelője, és kilenc év után ismét Franciaország kerül az élre.

Spanyolország marad a harmadik legnagyobb bortermelő a világon annak ellenére, hogy az aszály miatt a termelése az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjére esik, 14 százalékkal csökken tavalyhoz képest, és 19 százalékkal marad el az elmúlt az ötéves átlagától.

Részben az olasz és a spanyol termelés visszaesése következtében az EU idei bortermelése 7 százalékkal, 150 millió hektoliterre esik, ami a század eleje óta a harmadik legalacsonyabb mérték.

Az amerikai bortermelés, ami a világon a negyedik legnagyobb, idén 25,2 millió hektoliter körül alakul, 12 százalékkal haladja meg a tavalyit.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×