Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A jégeső után maradt jégdarabokat lapátolják a Békés megyei Gádoroson 2020. február 11-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Sok helyen elverte a jég a szőlőtermés nagy részét

A hétfői esti jégesővel érkező vihar nem kímélte a szőlőültetvényeket sem, több helyen okozott jelentős károkat a szüret előtt álló szőlő táblákban.

A badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidéken jelentős károkat okozott a hét eleji viharokat kísérő jégeső - írja a veol.hu.

Borbély Tamás, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke a lap kérdésére elmondta, hogy a hozzá eljutott információk alapján a borvidéket jelentős mértékben érintette az ítéletidő. A legnagyobb károkat Szigligeten és a Szent György-hegyen okozta a jégverés. Volt, ahol szinte a teljes termés odalett.

Más területeken szórványosan csapott le a zivatar, például itt a saját területünkön a Badacsony lábánál csak eső esett - mondta a szakember.

Ugyancsak jelentős károkról számolt be a lapnak Egly Márk, a Balaton-felvidéki Borvidék elnöke is. Mint mondta, bizonyos részeken, egész táblákat tarolt le a jég, akár nyolcvan hektáron is. Ezen a borvidéken

a legdrasztikusabban a Káli-medencében és lesencei térségben pusztított a vihar,

ráadásul mindez az elmúlt huszonöt év legproblémásabb évjáratában történt. Akkor, amikor a szélsőséges időjárás eleve rengeteg problémát és a védekezés tekintetében nagyon sok feladatot adott a gazdáknak - fogalmazott a borvidéki elnök.

A Pannon Császári és Királyi Borlovagrend nagymestere Sör László viszont arról számolt be, hogy bár a szélvihar ott is tombolt, de a jég Sümeg környékét nem érintette. Hozzátette: náluk megfelelően működött a jégkármentesítő rendszer, ami minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy ott csak esővel érkezzen a zivatar. Egyébként a térségben mintegy 20-30 százaléknyi termés kiesés így is várható. Ám ez nem a hétfői ítéletidő, hanem a tavaszi, nyári időjárás következménye, ami lisztharmattal és peronoszpórával terhelte az ültetvényeket.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×