A Gini-index egy mérési eszköz, mellyel a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgálják az egyes országokban. A mutatót egyrészt idősoros vizsgálatra használják, amellyel kideríthető, hogy az adott ország hogyan haladt az évek során a jövedelmi egyenlőtlenség vagy egyenlőség felé. Ezen kívül összevethető az egyes országok Gini-indexe is, így megtudjuk, hol nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapján megjelent tanulmányban.

A mutató egy olasz statisztikusról, Corrado Giniről kapta a nevét, 0 és 100 százalék között mozog.

Minél nagyobb az értéke, annál jelentősebb az adott országban a jövedelmi egyenlőtlenség.

Szélsőértékei is hasonlót fejeznek ki: 0 százaléknál teljes az egyenlőség, vagyis a jövedelemből a társadalom minden tagja egyenlően részesedik, míg 100 százalék esetében egy embernél összpontosul a teljes jövedelem.

A szélsőértékek nagyon ritkák, a világban mért Gini-indexek 23-63 százalék között mozognak. Az együttható kizárólag a jövedelem vagy vagyon az ország népességén belüli eloszlását (szóródását) méri, nem az abszolút mértékét. Egy magas jövedelmű ország és egy alacsony jövedelmű ország Gini-indexe lehet hasonló értékű, amennyiben a jövedelmek hasonlóan oszlanak meg mindkettőben.

Felmerül a kérdés, hogyan mérik a Gini-indexet? Ehhez egy másik fogalmat, a Lorenz-görbét kell elővenni. Egy egységnyi, 1×1-es oldalú háromszöget képzeljünk el. A vízszintes, X-tengelyen található a népesség, a legszegényebbektől a leggazdagabb személyekig. A függőleges tengely pedig azt mutatja meg, hogy adott népességig bezáróan mennyi az összesített jövedelem: például a legszegényebb 1000 főnek összesen, együtt mennyi a jövedelme. Minél nagyobb a „hasa” a görbének, annál szélsőségesebb, egyenlőtlenebb a népesség jövedelmi eloszlása.

A háromszög átfogója jelenti a teljes egyenlőséget, vagyis az az egyenes, amely a (0;0) és (1;1) pontokat köti össze. Tehát amennyiben a Lorenz-görbe közelíti az átlót, annál kisebb a társadalmi vagyoni egyenlőtlenség, és annál kisebb lesz a Lorenz-görbe és az átfogó közti terület nagysága. A Lorenz-görbe és a háromszög átfogója által határolt terület nagysága adja a Gini-együttható számításának alapját. A Gini-index értékének meghatározásához e két vonal által határolt terület nagyságát kell elosztani a háromszög teljes területével.

Két ország közül az tekinthető egyenlőtlenebbnek jövedelemelosztás szempontjából, melynek magasabb a Gini-indexe.

A Gini-index adatai alapján a legegyenlőtlenebb ország a Dél-afrikai Köztársaság a maga 63 százalékos mutatójával. Ezután Namíbia (59,1 százalék), Zambia (57,1 százalék) és a Közép-afrikai Köztársaság (56,2% százalék) következik a sorban. A világon a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkező tíz országból nyolc afrikai, kettő dél-amerikai ország.

A legalacsonyabb Gini-értékeket többségében európai, közép és kelet-európai országok adják. A Gini-index értéke Szlovákiában (23,2 százalék), Szlovéniában (24 százalék), Fehéroroszországban (24,4 százalék) és Ukrajnában (25,6 százalék) a legalacsonyabb. A világ tíz leginkább egyenlő országa között kilenc európait találunk, illetve az Egyesült Arab Emírségeket (26 százalék).

A magyar mutató (29,7 százalék) nagyjából az osztrákkal (29,8 százalék) és a horváttal (29,5 százalék) van egy szinten, mindhárman az alacsony kategóriába sorolhatók.

A Világbank adatai szerint Magyarország a 31. legalacsonyabb Gini-indexszel rendelkezik a világon a 2020-ban vizsgált országok között – közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.