eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Close-up of woman paying for Flowers with a 10 Euro Bill at an outdoor Market.
Nyitókép: Getty Images/ Hinterhaus Productions

Mindössze harmada a németnek a magyar minimálbér, de még így is előzünk

A fejlett nyugat-európai országokban 1900-2000 euró a bruttó minimálbér, míg Magyarországon 619 euró az elvben legkisebb kereset. Vannak olyan európai országok, ahol nincs is ilyen kategória.

"Azt látjuk, hogy nagyjából az európai országok negyedében nincsen hivatalos minimálbér meghatározva. Itt azonban figyelembe kell venni elsősorban, hogy ez országos szinten összehasonlítható. Tehát például Svájcban országos szinten nincs, de ez kantononként, tartományonként eltérő a helyi szabályok alapján" – mondta az InfoRádióban Horváth András, az MBH Bank elemzési centrumának vezető makrogazdasági elemzője.

Országos szinten az északi országokban és Olaszországban, Ausztriában, illeve Svájcban nincs hivatalos minimálbér. Ezek azért alakultak így, mert ettől függetlenül is kellően feszes munkaerőpiacokkal működtek évtizedeken keresztül ezek az országok, és önmaguktól is kialakultak azok a "minimum megélhetést biztosító bérszintek", melyek nem igényeltek állami beavatkozást.

Több nyugat-európai országban ugyanakkor van hivatalos minimálbér, és ilyen például

a német, mely kicsivel 1900 euró feletti, a brit 2000 euró körüli, a holland szintén hasonló, tehát az átlag átlagosan 1900-2000 euró.

Hozzátette: a nyugat-európai országokban ez bruttó minimálbért jelent, ami sehol nem adómentes. A nettó nagyjából 1500-1700 körüli.

Ha továbbmegyünk Kelet-Közép-Európába, élesebb törést láthatunk a feljebb felsorolt országokhoz képest: bruttó 7-800 euró közötti minimálbérek vannak, Lengyelországban 810, a cseheknél 731, a szlovákoknál 700, a horvátoknál 700.

"Magyarországon speciális a helyzet, mert a hivatalos alap minimálbér 620 euró. Viszont sokkal érdemesebb

Magyarország esetében a szakképzett minimálbért figyelembe venni, mivel a munkavállalók közül 1,1 millió munkavállaló ezt a bért kapja, ami viszont 790 euró, nem 620"

– mondta Horváth András, hozzátéve, hogy ezt összevetve egyedül a lengyel minimálbér magasabb a régióban. A szlovén 1200 eurós hivatalos minimálbért is a magasabbak közt említette.

Délebbre: a román minimálbér 605 euró jelenleg, a szerb és a boszniai szintén 460, illetve az albán 533 euró. Hozzátette: érdekes megnézni, hogy bár "nyugat-európainak elkönyvelt ország" Görögország és Portugália is, Görögországban 910 euró, Portugáliában pedig 880 euró a minimálbér, tehát gyakorlatilag 10 százalékkal magasabb a magyarnál vagy a lengyelnél.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×