A hidegháború végének a nagyon magas védelmi kiadási szintje óta eltelt harminc év, és az infláció hatása azt eredményezte, hogy miközben a 90-es években volt egy jelentős csökkenés, az ezredforduló tájékán megfordult a trend és aztán 2015 óta folyamatosan növekszik a világ védelemre költött erőforrásainak mennyisége – mondta Csiki Varga Tamás. Hozzátette: az elmúlt évben ez 3,7 százalékkal bővült és elérte a 2240 milliárd dolláros szintet. Ez már bőven meghaladja, ha inflációval együtt nézzük, a hidegháborús szintet.

"Ez egyértelműen annak tudható be, hogy a világban egyrészt a nagyhatalmak fegyverkeznek, másrészt pedig számos olyan konfliktus alakult ki a 2010-es években amelyek, regionális fegyverkezést eredményeztek" – mondta a szakértő. Európában elsősorban 2014/15-ben volt egy trendforduló.

Ez több stratégiai sokkhoz volt köthető, ezek közül a legfontosabb az orosz–ukrán háború kezdete, az akkori orosz agresszió a területvédelmi képességek megerősítésére ösztönzött számos európai államot. "De a terrorizmus problémája, az Iszlám Állam hatása, a szíriai polgárháború elhúzódása és általánosságban a válságoknak a kiterjedése Európa szomszédságába abba az irányba hatott, hogy a védelemre többet költenek az országok" – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

2022/23-ban egy újabb, sokkal intenzívebb és közelebbi háború megint abba az irányba ösztönzi az országokat, hogy a védelmi képességeket megerősítsék nemzeti szinte, és szövetségi szinten is, a NATO-n belül. Ezért tűnik ez most sokkal intenzívebbnek, és

Európában az államok közel kétharmada már tavaly elkezdte növelni a védelmi kiadásait.

"Ha a védelmi kiadások tartós növekedése egy hosszú időn át tartó trend, akkor ez előre jelezheti a katonai képességek komoly megalapozását. Azért azt egyértelműen látjuk, hogy a hidegháború óta szinte kivétel nélkül minden évben az Egyesült Államok részesedése a globális védelmi kiadásokból 40 százalék környékén volt" – mondta a szakértő.

Ahhoz, hogy Európa katonai képességei a NATO-n belül az Egyesült Államok szerepét ki tudják váltani, ahhoz legalább egy 20 éven keresztül tartó, vagy rövid ideig, 5-6 évig nagyon intenzív, nagyon komoly költségekkel járó fegyverkezés kellene.

"Ha azt vesszük figyelembe, hogy bármilyen haderőfejlesztéshez tízéves időtáv tartozik, a politikai döntéstől a megvalósításig, akkor a 2030-as évek közepe előtt azt nem reális feltételezni, hogy Európa ellensúlyozni tudná azt, ha az Egyesült Államok nem tudna kellő erőforrásokat csoportosítani Európa védelmére" – vélekedett Csiki Varga Tamás.