A magyar bankrendszer likviditási és tőkehelyzete stabil, ellenállóképessége is nagyon erős – mondta az amerikai és svájci bankcsődök kapcsán Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, más országokban nem kerültek bajba bankok, és ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Svájcban precedensértékű fiskális megoldásokat vetettek be. Amerikában például korlátozás nélkül biztosítottak minden betétet, míg Svájcban olyan méretű mentőcsomagot állítottak össze, amely kizárta annak az esélyét, hogy a csőd tovaterjedjen.

A magyar gazdaságot fenyegető recessziós veszélyről azt mondta, két tényező befolyásolja az idei növekedést. Az egyik a gazdaság ösztönzése, ebben kiemelt szerepe van a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramnak, amelyben 1000 milliárd forint talált már gazdára, több ezer vállalkozó vette igénybe a beruházásra és forgóeszközre is felhasználható kedvezményes kölcsönt, míg a tőkeprogramban most 150 milliárd forint tőkét tud a kormány biztosítani, ez célzottan a lassuló ágazatokban fog segíteni, így új ingatlanberuházásokat indíthat be.

A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kereskedelmi és az ipari adatok januárban rosszabbak lettek, mint a piac várta. Gondot jelent szerinte, hogy az élelmiszeripar vesztett a dinamikájából, túltermelési válság a piacon és a fogyasztás is visszaesett, ezért ömlik be az áru az országba. Problémát okoz az itt lévő, olcsó ukrán gabona, ezenkívül az is kérdés, hogy az energiaintenzív iparágak hogyan képesek finanszírozni a megemelkedett költségeket.

„Tavaly hétmilliárd euró körül volt, idén 10-11 milliárdot szeretnénk megcélozni”

– mondta a külföldi tőkebeáramlásról. Az úgynevezett FDI nagyon fontos lesz a következő években is, mert az uniós támogatásoknak megfelelő mértékű tőke vonható be, ami a beruházások 20 százalékát tudja finanszírozni a következő években is.

Emellett az is cél, hogy az ellátási láncba magyar cégek is bekerüljenek, lehetőleg minél magasabb szinten, és az is, hogy minél tovább maradjon a termék Magyarországon, hogy nagyobb legyen a hozzáadott érték, mert ez dönti el, hogy jó-e egy befektetés.

A külföldi tőkének jelenleg az autóipar, az akkumulátorgyártás, a hadiipar a vonzó, de Nagy Márton szerint új céliparágakat kell találni, példaként említette az egészségipart, logisztikát, de a szolgáltatásokat is.

A külföldi befektetőket a tárcavezető szerint a következőkkel lehet Magyarországra csábítani

• politikai és az intézményi stabilitás
• megfelelően képzett munkaerő
• megfelelő energiaellátottság
• üzleti körülmények

A befektetéseknél Nagy Márton szerint transzformáció zajlik a világban, és két terület vezet: a zöld és a digitális. Előbbiben az elektromos autózás és az ahhoz kapcsolódó iparágak kapnak kiemelt szerepet, míg a digitalizációban a szolgáltatóipar, a szoftverfejlesztés keresi a helyét.

„Az autó nyugatról jön, az akkumulátor keletről, nekünk pedig egyfajta hídszerepet kell betöltenünk.

Magyarország szeretne stabil, megbízható pont maradni az FDI-piacon” – mondta Nagy Márton.

Az infláció alakulásáról is beszélt a miniszter, megerősítette, hogy a kormány célja, hogy év végére tevőlegesen egy számjegyűre csökkentse a pénzromlás mértékét. Márciusban szerinte 25 százalék lehet, de utána egyre gyorsuló ütemben megy majd le, és úgy véli, drasztikus csökkenés jön az év második felétől. Ezt segítheti, hogy az élelmiszereknél már túltermelés van, így áprilistól gyorsuló csökkenés lehet a boltokban.

A másik fontos tényező, hogy az alacsonyabb energiaárak fennmaradnak-e, és ez milyen gyorsan megy át a gazdaságba. Most azt vizsgálja a kormány, hogy mekkora azoknak a magyar vállalkozásoknak az aránya, amelyek beszorultak magasabb áron az éves gáz- és áramszerződésekbe, mert ez jelentősen befolyásolhatja az inflációt.

„Nem lehet könnyen beavatkozni a piaci folyamatokba, de lehet olyan vis maior helyzet, hogy a beavatkozás megfontolandó”

– mondta.

Inflációs spekuláció

Arra is figyelmeztetett, hogy fennáll az inflációs spekuláció veszélye is, amikor az infláció növekedése bizonyos szektorokban extraprofitot hozhat. Mivel erre szerinte a monetáris politikának nincs hatása, ezért a kormánynak kell bekapcsolódnia. A múlt héten már a Gazdasági Versenyhivatal javaslatára egy online árfigyelő rendszer kialakítását kezdték el.

„Olyan élelmiszereket fogunk megfigyelni, ahol nagy áremelés tapasztalunk. A vásárlók tudják majd követni az árak alakulását, látják, hogy olcsóbb vagy drágább egy termék” – mondta Nagy Márton.

Azt is bejelentette, hogy a fogyasztóvédelemmel közös projektben olyan termékeket keresnek majd, amelyek áremelkedése indokolatlanul magas volt, vagy amelyek az átlagosnál jelentősen kisebb áremelkedést mutatnak. Ezenkívül külön munkacsoport foglalkozik majd a terméktanácsokkal, mert az inflációs spekulációt letöréséhez önköltségi számításokra van szükség, míg a kereskedelmi láncokkal arról tárgyalnak, hogy milyen árazási gyakorlatot látnak.

Ezekkel a megoldásokkal a fogyasztóknak akarnak segíteni, hogy a lehető legkevesebb energiaráfordítással a legolcsóbb helyen vehessék meg a termékeket. „Sokkal tudatosabb viselkedési mintát kell felmutatni az állampolgároknak, és ehhez a cégeknek sokkal transzparensebbnek kell lenniük.

A fogyasztó keresse az olcsóbb terméket, és segítünk is, hogy megtalálja. Ez nemcsak az élelmiszerre fog kiterjedni, hanem tartósabb termékekre is”

– jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.

Európa támadás alatt

Az amerikai inflációellenes törvény Nagy Márton szerint minden elemében az európai elektromosautó-gyártást támadja, és már sok cég gondolkodik azon, hogy az új beruházását az Egyesült Államokban valósítsa meg, mert sokkal nagyobb támogatást kapnak ott a gyártók és a fogyasztók is. Példaként említette, hogy a VW már bejelentette, hogy Észak-Amerikában épít gyárat, de a legnagyobb svéd akkumulátorgyár is költözik, míg az amerikai Ford és Tesla nem valósítja meg Európában tervezett újabb beruházását, hanem Amerikában terjeszkedik.

„Ilyenkor Európának fel kell vennie a kesztyűt, és támogatási háborút kell indítania. Elemi érdekünk, hogy az elektromosautó-gyártás Európában és Magyarországon is életben maradjon.

A termelés és a fogyasztás ösztönzésére kellene közös európai álláspont, de egyelőre csak fércelést látok, megoldást, áttörést nem”

– mondta a miniszter, de hozzátette, április elejére derül majd ki, hogy mennyire sikerült az európai lobbinak puhítani az amerikai álláspontot.

„Mi jól állunk, mert ha az európai cégek támadás alá kerülnek, ez nem jelenti azt, hogy a német autógyárak elköltöznek, csak a további beruházásaikat viszik Amerikába. Emiatt akár fel is értékelődhet viszont a magyarországi termelés” – jegyezte meg.

A magyarországi akkumulátorgyártást kulcsfontosságúnak tartja a hídszerep miatt. Jelezte, már most is itt van több gyártó, és ennek egyszerű az oka: lerövidül a beszállítói lánc, hiszen „kétszáz méteren belül ott az autógyár”. Mint fogalmazott, a beruházásoknak két szűk keresztmetszete van: egyik a munkaerő, 500 ezer új munkavállalót kell találni 2030-ig, a másik pedig a megemelkedő áramigény, de közölte: ezt meg kell teremteni. Ennek nagyobb része hálózatfejlesztés, de emellett növelni kell az ipari parkok energiahatékonyságát is.

Az energiaáraknál nagyon fontosnak tartja, hogy az ár stabilizálódott, eltűnt a bizonytalanság. Kulcskérdésnek nevezte azonban a háborús fejleményeket, az európai gáztárolók töltöttségét, a bővülő LNG-importot. „Az energiapiac úgy felzárkózott, hogy nem gondolom, hogy jelentősen visszacsapódna az energiaár. Kérdés, hogy visszatér-e a válság előtti szintre” – mondta Nagy Márton.

Magyar Posta és Budapest Airport

Szó esett a Magyar Posta átalakításáról, a miniszter kiemelte, a liberalizált piacon a hatékonytalan működést meg kell szüntetni, ezért volt szükség néhány kis forgalmú posta bezárására.

„A postát rendbe kell tenni, jobban oda kell figyelni, a maximumot ki kell hozni és a magyar állam számára a legolcsóbb működést kell biztosítani” – jelentette ki, de hangsúlyozta, a levélkézbesítést akkor is kötelező működtetni, ha veszteséges, ezt a nyereséges üzletágak bevételéből kell finanszírozni.

„A budapesti repülőtér egy stratégiai eszköz, ezért magyar kézbe kell kerülnie. A kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja, mindegy, ki a tulajdonos”

– közölte Nagy Márton, és hozzátette, az előkészítő megbeszélések már folynak a Budapest Airport tulajdonosával az értékesítés feltételeiről és az árról. Mint fogalmazott, a megegyezés mindkét szereplő számára fontos, és az üzletet az év végére le lehet zárni.

„A magyar kormány sokkal jobban tudná fejleszteni a repülőteret, a befektetők is látják, hogy a kormány másfajta szemléletben többet tud ebből kihozni” – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.