Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.75
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Unsplash.com

Itt az EKB újabb lépése az infláció elleni harcban

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 50 bázisponttal 3,00 százalékra emelte meg az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén.

Az emelés megfelelt a piaci várakozásoknak.

Előző, februári kamatdöntő ülésén az EKB szintén 50 bázisponttal emelte meg 2,50 százalékra az irányadó kamatot, miután decemberben is 50 bázispontos emelésről döntött. Előzőleg az euróövezeti jegybank szeptemberben és októberben is 75 bázispontos emeléssel érte el az 1,50 százalékos alapkamatot. A kamat tavaly júliusban váltott nullára az előzőleg huzamos ideje tartott mínusz 0,50 százalékról; a ráta 2014 júliusa óta volt negatív.

A decemberben bejelentettek szerint az eszközvásárlási program (APP) portfóliója 2023. március elejétől június végéig átlagosan havi 15 milliárd euróval csökken, a szűkítés későbbi ütemét pedig további időpontokban határozzák meg.

Az Európai Központi Bank közleménye szerint a csütörtökön ismertetett döntés összhangban azzal az elhatározásával, hogy biztosítsa az infláció visszatérését a középtávú 2 százalékos célhoz. A megemelkedett bizonytalanság miatt még fontosabb, hogy adatfüggő megközelítés vezérelje a Kormányzótanács jövőbeli kamatdöntéseit.

Az EKB szorosan figyelemmel kíséri az aktuális piaci feszültségeket, és készen áll a szükséges válaszlépésekre annak érdekében, hogy megőrizze az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást az euroövezetben. Az euróövezeti bankszektor reziliens, tőke- és likviditási pozíciója pedig erős. Az EKB monetáris politikai eszköztára tökéletesen felszerelt ahhoz, hogy az euróövezeti pénzügyi rendszert szükség esetén ellássák likviditási támogatással - áll az EKB közleményében.

Az EKB szakértői szerint az infláció 2023-ban 5,3 százalék, 2024-ben 2,9 százalék, 2025-ben pedig 2,1 százalék lesz átlagosan. Az ároldali alapvető nyomás ugyanakkor erős marad. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció februárban tovább nőtt, az EKB szakértőinek számítása szerint 2023-ban átlagosan 4,6 százalék lesz, tehát meghaladja a decemberi prognózisban jelzett ütemet. A későbbiekben a prognózis szerint 2024-ben 2,5 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra esik vissza.

A 2023-as növekedési alapprognózist átlagosan 1,0 százalékra felfelé korrigálták, ami egyaránt betudható az energiaárak csökkenésének és annak, hogy a gazdaság reziliensebbnek mutatkozik a nehéz nemzetközi környezetben. Az EKB szakértői ezután mind 2024-ben, mind 2025-ben tovább élénkülő növekedésre számítanak 1,6 százalékig, amit alátámaszt a szilárd munkaerőpiac, a javuló bizalom és a reáljövedelmek javulása. Ugyanakkor a monetáris politika szigorítása miatt 2024-ben és 2025-ben a növekedés a decemberben prognosztizált ütemnél gyengébben erősödik - olvasható az EKB közleményében.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Egyre többet suttognak 2022 szelleméről – Megint térdre kényszeríti Magyarországot az energiaár-sokk?

Egyre többet suttognak 2022 szelleméről – Megint térdre kényszeríti Magyarországot az energiaár-sokk?

A közel-keleti háború kitörése óta jelentősen emelkedett az olaj és a gáz világpiaci ára, a helyzet egyre inkább hasonlít 2022-höz, amikor az ukrajnai háború kitörése okozott energiapiaci sokkot. Egyelőre nem tartunk ott az árakban, mint négy éve, de a tapasztalatok figyelmeztetők, hiszen 2022 őszén Magyarország a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya és a piaci kockázatkerülés miatt egy árfolyamválság küszöbére sodródott. Miben hasonló és miben más most a piaci helyzet? Megint előállhat az a helyzet, hogy jelentősen meg kell emelnie a kamatot a magyar jegybanknak, hogy megvédje a forintot?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×