Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System (Fed) elnöke sajtóértekezletet tart a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) ülése után Washingtonban 2020. március 3-án. A Fed rendkívüli kamatcsökkentésről döntött, 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatot.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Kamatot emelt az amerikai Fed is, de változás jöhet

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,75 százalékról 5,00 százalékra, 2006 óta legmagasabb szintre emelte az irányadó dollárkamatot a szerdán végződött kétnapos kamatdöntő ülésén.

A Fed az előző öt alkalommal összesen 150 bázisponttal növelte az irányadó kamatot.

A kamatdöntő Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) jelezte, hogy a további döntéseket nagymértékben a beérkező makrogazdasági adatok alakítják. A közlemény szerint "a FOMC szorosan figyelemmel fogja kísérni a beérkező adatokat, és értékeli a monetáris politikára gyakorolt hatásukat."

A bizottság arra számít, hogy "bizonyos további szigorítások még lehetnek annak érdekében, hogy a monetáris politikát olyan irányvonalba terelje, ami kellően korlátozó ahhoz, hogy az infláció idővel visszaálljon a 2 százalékos célszintre."

Ez a megfogalmazás eltér az előzőektől, amelyek szerint "a folyamatban levő emelések" megfelelőek lennének az infláció csökkentésére.

A FOMC tagjainak a többsége idén még egy újabb, 25 bázispontú növelést valószínűsít.

A FOMC közleménye hangsúlyozta, hogy "az amerikai bankrendszer szilárd és rugalmas." A bizottság továbbra is fokozottan figyel az inflációs kockázatokra.

A bizottság tagjainak a többsége szerint jövőre a kamatszint 4-4,25 százalékra csökken.

Idei inflációs előrejelzését a FOMC 3,3 százalékra emelte szerdán a decemberben várt 3,1 százalékról, a jövő évit 2,5 százalékon, a 2025. évit pedig 2,1 százalékon tartotta.

Az idei évre a GDP-növekedési várakozást 0,5 százalékról 0,4 százalékra, a jövő évit 1,6 százalékról 1,2 százalékra rontották, a 2025. évit ugyanakkor 1,8 százalékról 1,9 százalékra javították.

Az eddig becsült 4,6 százalékról 4,5 százalékra csökkentették a munkanélküliség idei várható rátáját, a jövő évit 4,6 százalékon tartották, a 2025. évit viszont 4,5 százalékról 4,6 százalékra emelték.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×