eur:
393.53
usd:
364.29
bux:
71865.18
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Magasfeszültségű távvezetékek a naplementében Debrecen közelében 2017. április 24-én. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító tájékoztatása szerint a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás 3 százalékkal volt magasabb az idén az első negyedévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekedés a tartósan hideg időjárásnak tulajdonítható.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Áram: egyre nagyobb Magyarország importkitettsége

30 százalék fölé nőtt az import részaránya a magyarországi villamosenergia-felhasználásban az idén januárban.

Nőtt az import részaránya a magyarországi villamosenergia-felhasználásban az idén januárban, elérte a 31,3 százalékot az egy évvel korábbi 28,2 százalék után - állapítható meg a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett friss adatokból.

Az áramfelhasználás szempontjából a magyar gazdaság egyik erős hónapja a január. Tavaly az első hónapban a felhasználás még elérte a 4,47 terawattórát (TWh). Ebből 3,2 terawattórányit a hazai erőművek termeltek, és 1,26 TWh importból érkezett, ez a felhasználás 28,2 százalékát tette ki.

Az idén januárban a tavalyitól 9 százalékkal elmaradó 4,07 TWh volt a bruttó felhasználás, amelyből 1,27 TWh (31,3 százalék) érkezett importból, csaknem annyi, mint egy évvel korábban. A belföldi termelés viszont elmaradt a 2022 januári 3,2 TWh-tól, 2,79 TWh volt 2023. első hónapjában.

Tavaly a teljes évben a gazdaság áramfelhasználása elérte a 45,7 TWh-t, az import részaránya 26,55 százalékot tett ki. A leggyengébb hónapokban - március, április, július és október - 19 és 23 százalék között alakult az árambehozatal aránya. Harminc százalék fölött volt februárban, szeptemberben és novemberben, ez utóbbi hónapban 34,4 százalék.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×