Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322.31
bux:
126544.76
2026. február 24. kedd Mátyás
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytat a moszkvai Kremlben 2022. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Pool/Gavriil Grigorov

Orosz külkereskedelmi mérleg: nagyon kitömte Európa a támadót

Mióta a háború zajlik, Európa a szankciók ellenére nem reagált egységesen gazdasági döntéseiben az orosz magatartásra, ez pedig meg is látszik az orosz bevételeken, amelyek markánsan megugrottak - egyértelműen az energiafüggés miatt.

A Privátbankár a Politico nyomán utánajárt, hogyan változott az orosz külkereskedelmi mérleg a háború kirobbanása óta, és azt találta, hogy az uniós import értéke Oroszországból a másfélszeresére, a magyar importé pedig háromszorosára nőtt az ukrajnai háború első háromnegyed évében, vagyis a szankciós döntéseket egymás után hozó EU, és benne Magyarország is sokkal több pénzt utalt, mint korábban, ennek oka pedig nem más, mint az energiafüggőség, illetve az e mentén létrejött energiaár-emelkedés.

Az egyik levonható tanulság az, hogy az energiafüggetlenedés nem megy olyan gyorsan, mint amilyen ütemben az oroszok az energia árát emelik.

A magyar ráfordításokban is éppen az látszik a cikk szerint, hogy a szankciók alóli mentesség kiharcolásával szorosabbak a szálak az orosz energiával, magas árszínvonalon. (Magyarország esetében az importvolumen növekedési üteme gyorsult: szeptemberben 260, októberben 274, novemberben pedig 362 százalékos megugrást mértek.)

Az orosz import Szlovénia (331 százalék), Ausztria (203 százalék) és Magyarország (197 százalék) esetében nőtt a legnagyobb mértékben háromnegyed éves szinten, vagyis a szlovén kormány több mint négyszer, az osztrák és a magyar pedig háromszor annyi pénzt utalt át Oroszországnak, mint a háború előtt.

A lista másik végén Dánia, Svédország és Málta áll: ezek az országok 46, 82 és 85 százalékkal csökkentették az importjukat Oroszországból.

Világosan látszik tehát, hogy az EU-tagállamok nem reagáltak egységesen gazdaságilag a háborúra.

Címlapról ajánljuk
Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

A januári infláció a várakozásoknál is alacsonyabb lett, 2,1 százalékos. Így minden adott ahhoz, hogy a jegybank most csökkentse a kamatot – véli a Portfolio elemzője. Beke Károly beszélt arról is, milyen további kamatcsökkentésekre lehet számítani a gazdasági folyamatok és a közelgő választások fényében.

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eladási hullám söpört végig tegnap az amerikai tőzsdéken, a hangulatot rontották Donald Trump hétvégén bejelentett vámintézkedései, melyeket az után hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Ezt követően az ázsiai piacokon vegyes mozgásokat lehetett látni, a befektetők óvatosabbá váltak az újabb amerikai vámfegyegetések miatt. Európában ugyancsak iránykereséssel indulhat a nap. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntésére szegeződik a tekintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×