eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytat a moszkvai Kremlben 2022. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Pool/Gavriil Grigorov

Orosz külkereskedelmi mérleg: nagyon kitömte Európa a támadót

Mióta a háború zajlik, Európa a szankciók ellenére nem reagált egységesen gazdasági döntéseiben az orosz magatartásra, ez pedig meg is látszik az orosz bevételeken, amelyek markánsan megugrottak - egyértelműen az energiafüggés miatt.

A Privátbankár a Politico nyomán utánajárt, hogyan változott az orosz külkereskedelmi mérleg a háború kirobbanása óta, és azt találta, hogy az uniós import értéke Oroszországból a másfélszeresére, a magyar importé pedig háromszorosára nőtt az ukrajnai háború első háromnegyed évében, vagyis a szankciós döntéseket egymás után hozó EU, és benne Magyarország is sokkal több pénzt utalt, mint korábban, ennek oka pedig nem más, mint az energiafüggőség, illetve az e mentén létrejött energiaár-emelkedés.

Az egyik levonható tanulság az, hogy az energiafüggetlenedés nem megy olyan gyorsan, mint amilyen ütemben az oroszok az energia árát emelik.

A magyar ráfordításokban is éppen az látszik a cikk szerint, hogy a szankciók alóli mentesség kiharcolásával szorosabbak a szálak az orosz energiával, magas árszínvonalon. (Magyarország esetében az importvolumen növekedési üteme gyorsult: szeptemberben 260, októberben 274, novemberben pedig 362 százalékos megugrást mértek.)

Az orosz import Szlovénia (331 százalék), Ausztria (203 százalék) és Magyarország (197 százalék) esetében nőtt a legnagyobb mértékben háromnegyed éves szinten, vagyis a szlovén kormány több mint négyszer, az osztrák és a magyar pedig háromszor annyi pénzt utalt át Oroszországnak, mint a háború előtt.

A lista másik végén Dánia, Svédország és Málta áll: ezek az országok 46, 82 és 85 százalékkal csökkentették az importjukat Oroszországból.

Világosan látszik tehát, hogy az EU-tagállamok nem reagáltak egységesen gazdaságilag a háborúra.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×