eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Wooden blocks with the word GDP and up and down arrows. An unstable economy in the country. Financial measure of the market value of all the final goods and services produced in a specific period.
Nyitókép: Andrii Yalanskyi/Getty Images

Visszafelé kong a vészharang: elmarad a világválság?

Kína újranyitása, valamint az elmúlt hét pozitív amerikai és európai fogyasztói adatai miatt egyre több elemző számol úgy, hogy enyhe visszaesés jöhet 2023-ban. Vannak azonban borúlátó hangok is, nem kevesen.

A múlt héten közzétett adatok azt mutatták, hogy a legtöbb nagy gazdaságban – így az Egyesült Államokban, Németországban vagy Franciaországban – lassul az infláció, valamint a fogyasztói hangulat is folyamatosan javul. Emiatt több közgazdász is felfelé javítja növekedési prognózisait. A Barclays pénteken 2,2 százalékra emelte 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését, ami 0,5 százalékponttal magasabb, mint a november közepén adott legutóbbi becslése – írja a Portfolio.

"Ez nagyrészt a kínai növekedési előrejelzésünk 1,0 százalékpontos, 4,8 százalékra történő emelésének köszönhető a múlt hetihez képest, de tükrözi az euróövezetre vonatkozó előrejelzések 0,7 százalékpontos emelését, valamint kisebb mértékben az USA-ra, Japánra és az Egyesült Királyságra vonatkozó 0,2 százalékpontos emelést is – mondta Christian Keller, a Barclays gazdaságkutatási vezetője.

Az Egyesült Államokra még mindig recessziót jósolnak, ez meglehetősen enyhe lenne, és a 2023-as éves GDP-növekedés pozitív maradna.

Fontos tényező még, hogy a fogyasztói hangulat is a vártnál jobban javult az amerikai gazdaságban. A Barclays – a piaci árazással összhangban – arra számít, hogy a kedvező adatok fényében a Fed februári ülése után a 25 bázispontos emelések felé fordul, majd májuban 5,25 százalékra emelt alapkamattal fejezik be a szigorítást.

A Barclays viszont nem számol hasonlóan enyhülő szigorítási pályával az euróövezetben: úgy véli, hogy a gyorsabb maginflációs mutató miatt az Európai Központi Bank februárban és márciusban is két 50 bázispontos emelést hajt végre, majd 3 százalékos betéti kamatlábon zárná le a ciklust, de a testület folytatja a mérlegének szigorítását.

Emellett a vártnál jobb német és brit GDP-adatok további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy

a gazdasági visszaesés kevésbé súlyos, mint azt a néhány hónappal ezelőtt még sokkal bizonytalanabbnak tűnő energiaellátási helyzet sugallta.

Christian Keller úgy látja, hogy a megemelkedett energiaárak kezelésére Európában és az Egyesült Királyságban nyújtott, általában nagy összegű fiskális támogatási csomagok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy enyhülni látszik a válság. Emellett az egészséges munkaerő-piaci feltételek és az átlagosan robusztus háztartási megtakarítások is segítik a növekedést.

A Berenberg a közelmúltbeli pozitív hírek – különösen a csökkenő gázárak, a fogyasztói bizalom élénkülése és az üzleti várakozások szerény javulása – fényében az euróövezetre vonatkozó előrejelzését is feljavította. Pénteken a német szövetségi statisztikai hivatal kimutatta, hogy Európa legnagyobb gazdasága 2022 negyedik negyedévében nem zsugorodott, hanem stagnált, és mivel Németország jobban ki van téve a gázkockázatoknak, mint az euróövezet egésze, ez arra utal, hogy az euróövezet valószínűleg nem járt (sokkal) rosszabbul, mint Németország tavaly év végén, és így

elkerülhette a negyedik negyedévi GDP jelentős zsugorodását.

Az elemzők szerint az üzleti és fogyasztói bizalom folyamatos élénkülése alapján valószínűtlennek tűnik, hogy 2023 első negyedéve sokkal rosszabb lesz, mint 2022 negyedik negyedéve. A valutaövezeti kilátásokat az is pozitív irányba mozdította el, hogy Franciaország, az unió második legnagyobb gazdasága 2022 végén tovább növekedett. A Bank of France felmérése alapján így elkerülheti a recessziót a megugró energiaárakból eredő ellenszél ellenére is.

Akik szerint nem lehet megúszni a válságot

A WEF által megkérdezett vezető közgazdászok kétharmada számít idén globális recesszióra, és mintegy 18%-uk "rendkívül valószínűnek" tartja azt, vagyis több mint kétszer annyian, mint az előző, 2022 szeptemberében végzett felmérés során - írja a Reuters alapján ugyancsak a Portfolio.

"A jelenlegi magas infláció, az alacsony növekedés, magas adósság és nagyfokú széttagoltság jellemezte környezet csökkenti a növekedéshez szükséges beruházások ösztönzését, és lassítja a világ legkiszolgáltatottabbjainak életszínvonalának emelését" - mondta a WEF ügyvezető igazgatója, Saadia Zahidi a felmérés eredményeit kísérő nyilatkozatában.

Eközben a PwC által hétfőn Davosban közzétett, a vezérigazgatók hozzáállását vizsgáló felmérése a legbaljósabb képet mutatja azóta, hogy a "Big Four" könyvvizsgáló egy évtizeddel ezelőtt elindította a kutatási sorozatot. Mindez jelentős elmozdulást jelent a 2021-es és 2022-es optimista kilátásokhoz képest. A Világbank a múlt héten számos ország esetében recesszió közeli szintre csökkentette 2023-as növekedési előrejelzését. Ez többek között a jegybanki kamatemelések hatásának, és annak tulajdonítható, hogy az orosz-ukrán háború továbbra is folytatódik.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×