Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Wooden blocks with the word GDP and up and down arrows. An unstable economy in the country. Financial measure of the market value of all the final goods and services produced in a specific period.
Nyitókép: Andrii Yalanskyi/Getty Images

Visszafelé kong a vészharang: elmarad a világválság?

Kína újranyitása, valamint az elmúlt hét pozitív amerikai és európai fogyasztói adatai miatt egyre több elemző számol úgy, hogy enyhe visszaesés jöhet 2023-ban. Vannak azonban borúlátó hangok is, nem kevesen.

A múlt héten közzétett adatok azt mutatták, hogy a legtöbb nagy gazdaságban – így az Egyesült Államokban, Németországban vagy Franciaországban – lassul az infláció, valamint a fogyasztói hangulat is folyamatosan javul. Emiatt több közgazdász is felfelé javítja növekedési prognózisait. A Barclays pénteken 2,2 százalékra emelte 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését, ami 0,5 százalékponttal magasabb, mint a november közepén adott legutóbbi becslése – írja a Portfolio.

"Ez nagyrészt a kínai növekedési előrejelzésünk 1,0 százalékpontos, 4,8 százalékra történő emelésének köszönhető a múlt hetihez képest, de tükrözi az euróövezetre vonatkozó előrejelzések 0,7 százalékpontos emelését, valamint kisebb mértékben az USA-ra, Japánra és az Egyesült Királyságra vonatkozó 0,2 százalékpontos emelést is – mondta Christian Keller, a Barclays gazdaságkutatási vezetője.

Az Egyesült Államokra még mindig recessziót jósolnak, ez meglehetősen enyhe lenne, és a 2023-as éves GDP-növekedés pozitív maradna.

Fontos tényező még, hogy a fogyasztói hangulat is a vártnál jobban javult az amerikai gazdaságban. A Barclays – a piaci árazással összhangban – arra számít, hogy a kedvező adatok fényében a Fed februári ülése után a 25 bázispontos emelések felé fordul, majd májuban 5,25 százalékra emelt alapkamattal fejezik be a szigorítást.

A Barclays viszont nem számol hasonlóan enyhülő szigorítási pályával az euróövezetben: úgy véli, hogy a gyorsabb maginflációs mutató miatt az Európai Központi Bank februárban és márciusban is két 50 bázispontos emelést hajt végre, majd 3 százalékos betéti kamatlábon zárná le a ciklust, de a testület folytatja a mérlegének szigorítását.

Emellett a vártnál jobb német és brit GDP-adatok további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy

a gazdasági visszaesés kevésbé súlyos, mint azt a néhány hónappal ezelőtt még sokkal bizonytalanabbnak tűnő energiaellátási helyzet sugallta.

Christian Keller úgy látja, hogy a megemelkedett energiaárak kezelésére Európában és az Egyesült Királyságban nyújtott, általában nagy összegű fiskális támogatási csomagok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy enyhülni látszik a válság. Emellett az egészséges munkaerő-piaci feltételek és az átlagosan robusztus háztartási megtakarítások is segítik a növekedést.

A Berenberg a közelmúltbeli pozitív hírek – különösen a csökkenő gázárak, a fogyasztói bizalom élénkülése és az üzleti várakozások szerény javulása – fényében az euróövezetre vonatkozó előrejelzését is feljavította. Pénteken a német szövetségi statisztikai hivatal kimutatta, hogy Európa legnagyobb gazdasága 2022 negyedik negyedévében nem zsugorodott, hanem stagnált, és mivel Németország jobban ki van téve a gázkockázatoknak, mint az euróövezet egésze, ez arra utal, hogy az euróövezet valószínűleg nem járt (sokkal) rosszabbul, mint Németország tavaly év végén, és így

elkerülhette a negyedik negyedévi GDP jelentős zsugorodását.

Az elemzők szerint az üzleti és fogyasztói bizalom folyamatos élénkülése alapján valószínűtlennek tűnik, hogy 2023 első negyedéve sokkal rosszabb lesz, mint 2022 negyedik negyedéve. A valutaövezeti kilátásokat az is pozitív irányba mozdította el, hogy Franciaország, az unió második legnagyobb gazdasága 2022 végén tovább növekedett. A Bank of France felmérése alapján így elkerülheti a recessziót a megugró energiaárakból eredő ellenszél ellenére is.

Akik szerint nem lehet megúszni a válságot

A WEF által megkérdezett vezető közgazdászok kétharmada számít idén globális recesszióra, és mintegy 18%-uk "rendkívül valószínűnek" tartja azt, vagyis több mint kétszer annyian, mint az előző, 2022 szeptemberében végzett felmérés során - írja a Reuters alapján ugyancsak a Portfolio.

"A jelenlegi magas infláció, az alacsony növekedés, magas adósság és nagyfokú széttagoltság jellemezte környezet csökkenti a növekedéshez szükséges beruházások ösztönzését, és lassítja a világ legkiszolgáltatottabbjainak életszínvonalának emelését" - mondta a WEF ügyvezető igazgatója, Saadia Zahidi a felmérés eredményeit kísérő nyilatkozatában.

Eközben a PwC által hétfőn Davosban közzétett, a vezérigazgatók hozzáállását vizsgáló felmérése a legbaljósabb képet mutatja azóta, hogy a "Big Four" könyvvizsgáló egy évtizeddel ezelőtt elindította a kutatási sorozatot. Mindez jelentős elmozdulást jelent a 2021-es és 2022-es optimista kilátásokhoz képest. A Világbank a múlt héten számos ország esetében recesszió közeli szintre csökkentette 2023-as növekedési előrejelzését. Ez többek között a jegybanki kamatemelések hatásának, és annak tulajdonítható, hogy az orosz-ukrán háború továbbra is folytatódik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×