A Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke a VG-nek nyilatkozva elmondta: a fogyasztók által tapasztalt, drasztikusnak nevezett áremelkedés nagyon relatív, a feldolgozók költségei ugyanis az év eleje óta olyan mértékben nőttek meg, hogy azt sok esetben nem is fedezi a termékek ára. Ezért a szakember szerint a következő hónapokban további drágulás várható a húskészítmények piacán.

A gyártás legfontosabb alapanyaga, az élő sertés ára február óta 70-80 százalékkal nőtt. Ehhez adódik hozzá az energia és a munkabér költsége, amely területeken szintén nagyon komoly növekedést tapasztaltak a gyártók. A Hússzövetség elnöke szerint vannak olyan cégek, amelyek a tavalyi szinthez képest akár kilenc-tízszer nagyobb gáz- és villamosenergia-számlát kénytelenek fizetni, ráadásul a bérek is két számjegyű százalékos emelkedést értek el az ágazatban. Mindezek tükrében Éder Tamás szerint

alig lehet túlzónak találni a készítmények 30-40 százalékos drágulását.

A fogyasztók ugyanakkor nagyon érzékenyek az árakra, ezért már érkeznek a jelzések arról, hogy a korábbinál többen fordulnak az olcsóbb termékek irányába, ahogyan a forgalom visszaesését is tapasztalják a feldolgozók – tette hozzá rá a szakember, aki szerint a növekvő árak a hazai húskészítmények piacán az elmúlt tíz évben elért minőségi megújulást is veszélyeztetik.

Az ágazat várakozásai szerint a következő év elején a gyengébb minőségű termékek súlya növekedni fog a kínálatban. Az elnök szerit

jogos a félelem, hogy ha az infláció szintje továbbra is magasan lesz, újra megjelennek majd a piacon a silányabb áruk,

amelyek nem férnek bele a Magyar Élelmiszerkönyv által meghatározott termékkategóriákba. Így félő, hogy hamarosan virsli mellett „pálcikák”, vagy „rudacskák” is lesznek majd a polcokon, a szalámik és párizsik mellett pedig „feltétek” vagy „szeletek” jelennek meg.

Az élelmiszerkönyv rendelkezései szerint a hazai kereskedelemben kapható virsliknek például 2017 óta magasabb, minimum 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Azok a termékek tehát, amelyek nem felelnek meg ennek a követelménynek, nem viselhetik a virsli megnevezést. Ezek a termékek teljesen legálisan kerülhetnek a kínálatba, a minőségi alapanyagok hiánya miatt azonban különböző fantázianeveket kell a gyártóknak alkalmazni – jegyezte meg Éder Tamás.

Éder Tamást az InfoRádió is kérdezte a témában. A beszélgetés alább meghallgatható.