Az Oeconomus elemzésében emlékeztet, hogy a teljes munkaerőköltség az Európai Unióban 2022 második negyedévében kiemelkedő mértékben, 4,4 százalékkal emelkedett éves szinten, mely csúcsközeli (4,5 százalék) értéket jelent.

Mint olvasható, ezen belül a bérek növekedési dinamikája gyorsult az EU egészében 2016 második fele (2016 második negyedév: 1,3 százalék) és 2020 második negyedéve (5,0 százalék) között, majd a koronavírus-járvány megakasztotta a folyamatot. 2020 harmadik és 2021 második negyedéve között jelentősen lassult a bérdinamika, mélypontján stagnáltak, azaz nem változtak a bérek (0 százalék).

A gazdasági és társadalmi nyitást követően beindult a bérek újbóli növekedése, elérve az idei második negyedévben a 4,5 százalékos bővülést éves szinten – teszik hozzá.

Magyarországon jelentős bérfelzárkózás zajlott az utóbbi években,

az EU átlagánál magasabb dinamikával nőttek a keresetek

minden időszakban (2017 és 2020 második negyedéve között kisebb kilengések mellett 10 százalék feletti bérnövekedést regisztráltak). A járvány időszakában lassult idehaza is a keresetek dinamikája, de nem olyan jelentős mértékben, mint az EU-ban: mélypontján, 2021 második negyedévében is 4,3 százalékos bérnövekedést tapasztalhattunk. 2021 harmadik negyedévétől kezdve pedig gyorsult a keresetek emelkedése Magyarországon, az idei első negyedévben 22,7 százalékot, a másodikban 14,9 százalékot mutatott. E kiemelkedő dinamikához nagymértékben hozzájárult a minimálbér- és garantált bérminimum közel 20 százalékos emelése 2022. január 1-jén, mely kisebb-nagyobb mértékben átgyűrűzött a felsőbb bérkategóriákba is.

Ami az európai rangsort illeti az órabér-növekedések tekintetében, Magyarország az EU élén állt az idei második negyedévben a közel 15 százalékos bérnövekedéssel – emelik ki. Hazánkat a többi kelet-közép-európai és balti ország követte, mivel e később csatlakozott tagállamoknál általános jelenség a nyugat-európai bérszínvonalhoz való felzárkózás.

A gazdaságkutató arra is kitér, hogy ugyan az infláció historikus magasságokba emelkedett az utóbbi időszakban és a bérdinamika is gyorsult, de

egyelőre még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ár-bér spirálba került volna a magyar gazdaság

(az MNB szeptemberi tanulmánya szerint sincs jelenleg ár-bér spirál Magyarországon). Előrejelzések szerint pedig az infláció lassul 2023-ban, továbbá a bérek növekedési üteme is visszafogottabb lehet a munkaerőpiac enyhülése és a gazdasági lassulás következtében – olvasható.

Euróban számított keresetek

2021-ben az átlagos munkaerőköltséget az EU-ban 29,1 euróra (ezen belül bérek: 21,9 euró), az euróövezetben pedig 32,8 euróra becsülte az Eurostat. Ez az átlag azonban elrejti az uniós tagállamok közötti jelentős különbségeket: az óránkénti munkaerőköltségek 7,0 euró (Bulgária, ezen belül bérek: 5,9 euró) és 46,9 euró (Dánia, ezen belül bérek: 40,2 euró) között mozogtak.

Fentebb ugyan olvasható volt, hogy a kelet-közép-európai régióban és a balti országokban bérfelzárkózás zajlik az utóbbi években, vagyis jelentősen nőnek évről évre a keresetek, meghaladva a nyugat-európai bérdinamikát, de

az euróban kifejezett órabéreket tekintve továbbra is le van maradva a térség a fejlettebb nyugat-európai szinttől

– teszi hozzá az Oeconomus. Az alacsonyabb béren kívüli, munkáltatókat terhelő költségek ugyanakkor elősegíthetik a foglalkoztatást a térségben, nemzetközi munkáltatókat is vonzva.

Az euróban kifejezett munkaerőköltség-becslések időbeli összehasonlításakor meg kell jegyezni, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokra vonatkozó adatokat az árfolyamváltozások befolyásolják. Így Magyarország esetében is a forint euróval szembeni 2022-es jelentős gyengülése (10 százalék feletti) miatt versenyhátrányba kerülhettünk a nemzetközi színtéren:

euróban kifejezve a magyar bérek csökkentek,

tehát a magyar cégek, akik külföldi szakembereket alkalmaznának, csak magasabb költséggel tudják idevonzani őket. Ezzel szemben a hazánkban foglalkoztatóként működő nemzetközi vállalatok alacsonyabb bérköltséggel szembesülhettek idén a forint gyengülése miatt, olcsóbb lett a magyar munkaerő. A tényleges 2022-es, euróban kifejezett béreket jövőre közli az Eurostat.

Reálbérek Európában

Európai szinten csökken a reálbér az infláció elmúlt időszaki felfutása következtében, a (nominális) bérek növekedése ellenére is. Az Európai Unió átlagára számított reálbér 2021 óta lassult, majd csökkent: 2021-ben ehhez az alacsony nominális bérnövekedés és a gyorsuló infláció is hozzájárult, majd idén ugyan nőttek a nominális bérek, de az inflációt nem tudták kiegyenlíteni. Európa átlagában és országok szintjén is már csökkenek a keresetek vásárlóértékei.

Mint írják,

Magyarországon is jelentősen lelassult a reálbérek növekedése az utóbbi negyedévekben, ugyanakkor még nem ért negatív tartományba,

azaz még nem csökkent a keresetek vásárlóereje; szemben a régiós országokkal, ahol már a második negyedévben a reálkeresetek csökkenését mérték. Magyarországon az igen magas nominális bérnövekedés még ellensúlyozni tudta az idei első félévben az infláció gyorsulását, ezért nem csökkentek a reálkeresetek (minimálbér-emelés, vállalati béremelések, állami dolgozók, például orvosok, szakdolgozók béremelése stb.) – derül ki az elemzésből, ami a továbbiakban kitér a minimálbérekre, a reálkeresetek várható alakulására, a lakosság jövedelmére, foagysztására és megtakarítására, valamint a nemek közötti bérkülönbségekre is.