Az Egyesült Államok már több mint 60 éve tart fenn szankciókat Kuba ellen, januárban pedig fokozta a karibi országra gyakorolt gazdasági nyomást. Maduro elfogását követően leálltak a Kubának szánt venezuelai olajszállítások, és az olajhiány miatt az ENSZ humanitárius válságra figyelmeztetett.

Washington a nyomásgyakorlást azzal indokolja, hogy rá kell bírni a kubai vezetést, hogy vessen véget a politikai elnyomásnak, engedje el a politikai foglyokat, és nyissa meg a kommunista ország gazdaságát a magánszféra szereplői előtt.

Donald Trump amerikai elnök május elején azt mondta, az amerikai erők „gyakorlatilag azonnal” Kubára koncentrálhatnának, „miután befejezték a munkát Iránban”.

Ezek után szólalt meg hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.

„Rendkívül aggaszt minket a Kubában kialakult humanitárius helyzet (...); konstruktív párbeszédre van szükség annak érdekében, hogy ne folytatódjon a kubai nép szenvedése” – szögezte le Guterres az ENSZ nairobi székhelyén tartott sajtótájékoztatóján.

A főtitkár kizárt Kubával kapcsolatban egy, a venezuelaihoz hasonló forgatókönyvet – a latin-amerikai országba amerikai egységek hatoltak be, és elfogták Nicolás Maduro elnököt –, azt hangsúlyozva, hogy a helyzet ott „teljesen más volt”.

„Venezuelában egy Maduro elleni katonai műveletnek voltunk tanúi, azonban nekem az az érzésem, hogy az egész politikai vezetés cinkos volt ebben, úgyhogy igazságtalan lenne párhuzamot vonni a két helyzet között” – jelentette ki.

Emlékeztetett egyúttal arra is, hogy az ENSZ bírálta az Egyesült Államok által Havannára kivetett szankciókat, hangsúlyozva, hogy a büntetőintézkedések „nemzetközi jogba ütköznek”.

Május 1-jén Donald Trump amerikai elnök új végrehajtási rendeletet írt alá a Kuba elleni szankciók további szigorításáról. A dokumentum szerint a Florida partjaitól 150 kilométerre fekvő sziget továbbra is „rendkívüli fenyegetést” jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. A rendelet értelmében a kubai gazdaság két meghatározó szereplőjét újabb amerikai szankciók sújtják, amelyek magukban foglalják az Egyesült Államokban lévő vagyonuk befagyasztását.

(A nyitóképen: az orosz bejegyzésû Anatolij Kolodkin olajszállító tartályhajó a kubai Matanzas kikötõjében, az elõtérben riporterek 2026. március 31-én. A hajó humanitárius segélyként 100 ezer tonna nyersolajat szállított a karibi szigetországba.)