eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Már 400 milliárd forintnyi termés veszett oda a magyar földeken

Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Portfolionak nyilatkozva úgy fogalmazott, tragikusan gyenge az idei kalászos termés Magyarországon. Petőházi Tamás szerint az eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol.

„Az árpa aratása lezajlott, itt kész adatokat lehet már mondani. Az országos átlag 4,5 tonna hektáronként, ami abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még javában zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti országos termésátlagot lehet becsülni. A Dunántúlon még nagyon az elején tart a búza aratása, egyelőre nehéz számokat mondani, de az Alföldön 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti eredmény” – sorolta.

A gazdasági portál emlékeztet, hogy ezek a számok rendkívül gyengének számítanak, az országos átlag az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott.

Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség

a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt. Petőházi Tamás szerint az idei évben a kalászos gabonák esetében lényegesen kisebb lesz az exportáru-alap, mint korábban – a szokásos 2,5 millió helyett csupán 1 millió tonna.

Az őszi betakarítású növények esetében is kirívóan rossz a helyzet, ennek is legfőbb oka az Alföldön tapasztalható történelmi aszály. Eddig mintegy 300 ezer hektár kukoricát tartanak számon, ahol a kukorica annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók. Ez a korábbi évek 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagával számolva azt jelenti, hogy mintegy

2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál.

A napraforgó esetében 200 ezer hektárra tehető az a terület, ahol fel kellett adni a termést, mert annyira reménytelen volt annak állapota. Ez az elmúlt évek 3 tonna körüli átlagával számolva azt eredményezi, hogy hozzávetőleg 600 ezer tonna napraforgó nem érik be idén, amire a gazdák számítottak.

Mindez azért is különösen nehéz a termelőknek, mert az idei évben a globális folyamatok, és részben a háború miatt magas ára van a terményeknek, vagyis ezt figyelembe véve konzervatív becsléssel is

400 milliárd forintnyi termelési érték égett el a földeken csak a kukorica és napraforgó esetében.

A GOSZ elnöke ráadásul arra figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. Szerinte tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×