Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Már 400 milliárd forintnyi termés veszett oda a magyar földeken

Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Portfolionak nyilatkozva úgy fogalmazott, tragikusan gyenge az idei kalászos termés Magyarországon. Petőházi Tamás szerint az eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol.

„Az árpa aratása lezajlott, itt kész adatokat lehet már mondani. Az országos átlag 4,5 tonna hektáronként, ami abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még javában zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti országos termésátlagot lehet becsülni. A Dunántúlon még nagyon az elején tart a búza aratása, egyelőre nehéz számokat mondani, de az Alföldön 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti eredmény” – sorolta.

A gazdasági portál emlékeztet, hogy ezek a számok rendkívül gyengének számítanak, az országos átlag az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott.

Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség

a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt. Petőházi Tamás szerint az idei évben a kalászos gabonák esetében lényegesen kisebb lesz az exportáru-alap, mint korábban – a szokásos 2,5 millió helyett csupán 1 millió tonna.

Az őszi betakarítású növények esetében is kirívóan rossz a helyzet, ennek is legfőbb oka az Alföldön tapasztalható történelmi aszály. Eddig mintegy 300 ezer hektár kukoricát tartanak számon, ahol a kukorica annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók. Ez a korábbi évek 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagával számolva azt jelenti, hogy mintegy

2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál.

A napraforgó esetében 200 ezer hektárra tehető az a terület, ahol fel kellett adni a termést, mert annyira reménytelen volt annak állapota. Ez az elmúlt évek 3 tonna körüli átlagával számolva azt eredményezi, hogy hozzávetőleg 600 ezer tonna napraforgó nem érik be idén, amire a gazdák számítottak.

Mindez azért is különösen nehéz a termelőknek, mert az idei évben a globális folyamatok, és részben a háború miatt magas ára van a terményeknek, vagyis ezt figyelembe véve konzervatív becsléssel is

400 milliárd forintnyi termelési érték égett el a földeken csak a kukorica és napraforgó esetében.

A GOSZ elnöke ráadásul arra figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. Szerinte tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×