eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Görögdinnye Jászapátiban 2020. július 16-án. Országszerte megkezdődött a görögdinnye-szüret, idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Visszaszerezheti régi piacait idén a magyar dinnye

Hivatalosan is elindult már Magyarországon a 2022-es dinnyeszezon, elkezdődött a szabadföldi görög- és sárgadinnye szedése. A termés a kánikulai melegben nagyon jónak ígérkezik – mondta a Nemzeti Agárgazdasági Kamara alelnöke.

Az elmúlt két-három év időjárási nehézségei után idén végre kitűnő dinnyeszezon várható – kezdte Mártonffy Béla.

A NAK alelnöke ismertette, hogy Magyarországon mintegy 2600 hektáron terem görög-, 400 hektáron pedig sárgadinnye, és előbbiből körülbelül 130 ezer tonnára, utóbbiból pedig 14 ezer tonnára számíthatunk.

Ami a minőséget illeti, az „egészen fantasztikusnak” ígérkezik – tette hozzá a szakember, hiszen mindkét gyümölcsféle igen melegigényes növény, ami szereti a meleg éjszakákat, ebből pedig nem volt hiány. A szakember reményei szerint a gabonaféléket sújtó aszály sem fog befolyással bírni a termésre, annál is inkább, mert az utóbbi években általánossá vált az öntözés a dinnyeföldeken, amivel nagyon jó mennyiség és minőség biztosítható.

Magyarország legnagyobb dinnyetermő területe évek óta a déli határszélen, Békés megyében található, ahol 1100 hektáron termelnek. Ezt követi a Hajdúság, illetve és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 800 hektárral, Tolna és Fehér megye 300 hektárral, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye 200 hektárral, Baranya megyében 180 hektárral, valamint jut még valamennyi a szórványra is.

Rendeződhet az export

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara alelnöke érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az elmúlt években meglehetősen nehéz volt a helyzet az exportot illetően, mert az itthoni kellemetlen időjárás és egyéb piaci folyamatok miatt az olaszországi, a spanyolországi és a görögországi termés is csökkentette a németországi és balti, valamint a csehországi és lengyelországi exportunkat. Most azonban úgy néz ki, hogy ez rendeződhet, aminek alapvetően három oka van:

  • egyrészt a déli országokban 20-25 százalékkal csökkent a termelés,
  • másrészt a háború miatt megnövekedett energiaárak okán a szállítás – 3-4 ezer kilométer távolságból – nem túl kifizetődő,
  • miközben visszaesett a konfliktus sújtotta Ukrajna termelése is.

Mártonffy Béla hozzátette: Magyarország hagyományos exportpiacain (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Baltikum) már most nagy az érdeklődés, de reményeik szerint a német piacon is sikerül majd visszaszerezni a korábbi jó pozíciót.

A szakember végül azt is jelezte, hogy a kamarának nincs ráhatása az árakra, hiszen a termelők közvetlen a kereskedelemmel szerződnek, de bízik abban, hogy az áruházláncok nem kezdenek majd versenybe egymással, hogy kí kínálja olcsóbban a dinnyét, illetve hogy, amikor 500 forintba kerül egy gombóc fagylalt, akkor nem fogják méltatlan áron kívánni a gyümölcsöt. Már csak azért is, mert a termelés fenntartása – ebben az energiaszegény időszakban – a dinnyetermelők számára is nehézkes, jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×