eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy dolgozó a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójának kokszüzemében 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Jövő évi minimálbér: korrigált a szakszervezeti szövetség

Hétfőn arról jelent meg hír, hogy 8-12 százalékos minimálbér-emelést tartanának jónak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez semmiképp nem tekinthető egységes szakszervezeti álláspontnak és korai számokkal dobálózni.

Nem egységes szakszervezeti álláspontot tükrözi a sajtóban megjelent 8-12 százalékos jövő évi minimálbér emelési javaslat – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A MASZSZ felelősségteljesen csak őszre, az év nagy részének a konkrét gazdasági mutatói ismeretében fogja kialakítani a reálkeresetek megtartásához szükséges megalapozott követelését – olvasható a konföderáció Portfolio által idézett közleményében.

Mint azt korábban az Infostart is megírta, a minimálbér és a garantált bérminimum összege 8-12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint.

Korai, éppen ezért felelőtlenség is már most 8 százalékos vagy bármilyen egyéb konkrét béremelési javaslatot emlegetni a mostaninál pontosabb, tisztábban látható gazdasági mutatók, egyebek között az infláció alakulásának ismerete nélkül – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a hírre.

A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert a most kiadott közlemény szerint kijelentette, ez a mérték nem egységes szakszervezeti álláspontot, de még csak javaslatot sem tükröz, hiszen egyelőre nem is egyeztettek közös követelésről. Az igaz, hogy

a reálkeresetek értékének megőrzésében egyeztetés nélkül is egyetértenek a szakszervezetek, ám a két számjegyű infláció miatt éppen az emlegetett 8 százalék már most sem alkalmas erre

– véli az elnök.

A MASZSZ az előző évekhez hasonlóan ezúttal sem fog meggondolatlanul korán dobálózni a százalékokkal, kivárja a gazdasági mutatók minél bizonyosabb alakulását – szögezte le. Zlati szerint most még a gazdasági elemzésekre és latolgatásokra sem szabad hagyatkozni, hiszen egyelőre azok is végtelenül szerteágazóak, ezért komolytalan lenne ezekre alapozni munkavállalók millióinak a jövő évi bérkövetelését.

Kijelentette, a MASZSZ, ahogy minden évben, idén is ősszel áll elő a megalapozott minimálbér emelési javaslatával. A téma kapcsán az elnök megjegyezte: az európai minimálbér rendszerének bevezetését egyetértésben támogatnák a szakszervezetek, hiszen annak számos olyan kitétele van, ami erősíti a munkavállalói érdekvédelmet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×