Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
A young woman is shopping in the meat section at a local supermarket during the COVID-19 pandemic. She is wearing a protective face mask and gloves.
Nyitókép: Fly View Productions/Getty Images

Három évtizedes csúcson a fejlett világ inflációja

Januárhoz képest fél százalékkal emelkedett februárban az infláció az OECD-országokban.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

Az OECD-országok februári inflációja ezzel 1990 decembere óta a legmagasabb volt, amit részben az okozott, hogy Törökországban kimagaslóan nagy, 54,4 százalékos februári fogyasztói áremelkedést mértek a januári 48,7 százalék után. Törökország nélkül az OECD inflációja 6,3 százalékra gyorsult a januári 5,8 százalékról.

Az energiahordozók áremelkedése az OECD-ben átlagosan 26,6 százalékra gyorsult a januári 26,2 százalékról, az élelmiszerek pedig 8,6 százalékkal drágultak a januári 7,5 százalék után.

Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció februárban 5,5 százalékra nőtt az egy hónappal korábbi 5,1 százalékról.

A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) mindegyikében gyorsult az infláció, a legjelentősebb ugrás Olaszországban és Franciaországban volt - közölte az OECD.

Az Egyesült Államokban az infláció 1982 januárja óta a legmagasabb, 7,9 százalék volt.

Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 5,9 százalék volt februárban, ami emelkedés a januári 5,1 százalékhoz és a tavaly februári 0,9 százalékhoz képest. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció 2,7 százalékra emelkedett februárban a januári 2,3 százalékról. Az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint a HICP-növekedés márciusban 7,5 százalékra, a maginfláció 3 százalékra gyorsult.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×