Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A young woman is shopping in the meat section at a local supermarket during the COVID-19 pandemic. She is wearing a protective face mask and gloves.
Nyitókép: Fly View Productions/Getty Images

Három évtizedes csúcson a fejlett világ inflációja

Januárhoz képest fél százalékkal emelkedett februárban az infláció az OECD-országokban.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.

Az OECD-országok februári inflációja ezzel 1990 decembere óta a legmagasabb volt, amit részben az okozott, hogy Törökországban kimagaslóan nagy, 54,4 százalékos februári fogyasztói áremelkedést mértek a januári 48,7 százalék után. Törökország nélkül az OECD inflációja 6,3 százalékra gyorsult a januári 5,8 százalékról.

Az energiahordozók áremelkedése az OECD-ben átlagosan 26,6 százalékra gyorsult a januári 26,2 százalékról, az élelmiszerek pedig 8,6 százalékkal drágultak a januári 7,5 százalék után.

Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció februárban 5,5 százalékra nőtt az egy hónappal korábbi 5,1 százalékról.

A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) mindegyikében gyorsult az infláció, a legjelentősebb ugrás Olaszországban és Franciaországban volt - közölte az OECD.

Az Egyesült Államokban az infláció 1982 januárja óta a legmagasabb, 7,9 százalék volt.

Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 5,9 százalék volt februárban, ami emelkedés a januári 5,1 százalékhoz és a tavaly februári 0,9 százalékhoz képest. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció 2,7 százalékra emelkedett februárban a januári 2,3 százalékról. Az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint a HICP-növekedés márciusban 7,5 százalékra, a maginfláció 3 százalékra gyorsult.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×