Infostart.hu
eur:
360.3
usd:
308.95
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

A gazdag országok gyors olajstopja segíthet csak az éghajlatváltozás megfékezésében

Egy tanulmány a fejlett országoknak 12 év múlva teljes olajstopot hirdetne, a szegényebbek 28 évet kapnának ugyanerre.

A fosszilis tüzelőanyagokról való méltányos átállásról szóló kutatás szerint 2034-re kell a gazdag országoknak leállítaniuk az olaj- és gázkitermelést annak érdekében, hogy a világnak legalább 50 százalékos esélye legyen megelőzni egy pusztító éghajlati összeomlást.

A fosszilis tüzelőanyagoktól erősen függő nemzetek 2050-ig kaphatnának haladékot. A Manchesteri Egyetem Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpontjának jelentését Kevin Anderson vezetésével készítették el a The Guardian cikke szerint.

Méltányos módon, de muszáj cselekedni

Anderson szerint világos, hogy gyorsan cselekedni kell a fosszilis tüzelőanyagokkal működő gazdaságokban, de elengedhetetlen, hogy ezt igazságos és méltányos módon tegye meg a világ.

"Óriási különbségek vannak az országok között abban, hogy képesek-e megszüntetni az olaj- és gázkitermelést úgy, hogy közben fenntartják a gazdaságuk élénkségét és igazságos átmenetet biztosítanak polgáraik számára" – mondta.

A kutatás vizsgálta az egyes országok vagyonát és gazdaságuk függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megállapította, hogy számos szegényebb országot gazdaságilag és politikailag megnyomorítana az olaj- és gázkitermelésről való gyors leállás, míg a gazdagabb országok megengedhetnék maguknak a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés megszüntetését, miközben viszonylag jólétben maradnának.

Sokan csak szóban hirdetik ezt

"Ez az új tanulmány időszerű emlékeztető azzal kapcsolatosan, hogy minden országnak fokozatosan kell leállítania az olaj- és gázkitermelést. A gazdag országoknak a leggyorsabban, ugyanakkor

igazságos átmenetet kell biztosítani

az ettől függő munkavállalók és közösségek számára" – tette hozzá Christiana Figueres, az ENSZ korábbi éghajlat-változási főnöke.

Anderson szerint azonban sok gazdagabb ország még csak szóban hirdeti az igazságos leállással kapcsolatos eszméket.

"Nem látom, hogy a világ gazdagabb részein a politikai döntéshozók komolyan vennék az igazságosságot" – mondta.

A Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet megbízásából készült tanulmány számszerűsíti, hogy a jövőbeni olaj- és gáztermelés mennyiben felel meg az 1,5 Celsius-fokos felmelegedésre vonatkozó párizsi klímacélnak, és hogy ez mit jelent a globális olaj- és gázellátás 99,97 százalékáért felelős 88 ország számára.

Pontos tervet állítottak össze

A globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozásának 50 százalékos esélye érdekében a következőkre van szükség:

  • A 19 legnagyobb kapacitású országnak 2034-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 74 százalékkal kell csökkentenie. Ez a csoport a globális olaj- és gáztermelés 35 százalékát termeli ki, és ide tartozik az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek.
  • 14 nagy kapacitású országnak 2039-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 43 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok termelik a világ olaj- és gáztermelésének 30 százalékát, köztük említik Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és Kazahsztánt.
  • 11 közepes kapacitású országnak, 2043-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 28 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Kínát, Brazíliát és Mexikót.
  • 19 alacsony kapacitású országnak 2045-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 18 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a globális olaj- és gáztermelés 13 százalékát termelik ki, köztük említik Indonéziát, Iránt és Egyiptomot.
  • A 25 legalacsonyabb kapacitású országnak 2050-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig 14 százalékos csökkentéssel. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Irakot, Líbiát, Angolát és Dél-Szudánt.

A tanulmány megállapította, hogy a szegényebb országoknak még ilyen határidővel is pénzügyi támogatásra lenne szükségük az átálláshoz, ha el akarják kerülni a súlyos gazdasági és politikai problémákat.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×