Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

A gazdag országok gyors olajstopja segíthet csak az éghajlatváltozás megfékezésében

Egy tanulmány a fejlett országoknak 12 év múlva teljes olajstopot hirdetne, a szegényebbek 28 évet kapnának ugyanerre.

A fosszilis tüzelőanyagokról való méltányos átállásról szóló kutatás szerint 2034-re kell a gazdag országoknak leállítaniuk az olaj- és gázkitermelést annak érdekében, hogy a világnak legalább 50 százalékos esélye legyen megelőzni egy pusztító éghajlati összeomlást.

A fosszilis tüzelőanyagoktól erősen függő nemzetek 2050-ig kaphatnának haladékot. A Manchesteri Egyetem Tyndall Éghajlatváltozási Kutatóközpontjának jelentését Kevin Anderson vezetésével készítették el a The Guardian cikke szerint.

Méltányos módon, de muszáj cselekedni

Anderson szerint világos, hogy gyorsan cselekedni kell a fosszilis tüzelőanyagokkal működő gazdaságokban, de elengedhetetlen, hogy ezt igazságos és méltányos módon tegye meg a világ.

"Óriási különbségek vannak az országok között abban, hogy képesek-e megszüntetni az olaj- és gázkitermelést úgy, hogy közben fenntartják a gazdaságuk élénkségét és igazságos átmenetet biztosítanak polgáraik számára" – mondta.

A kutatás vizsgálta az egyes országok vagyonát és gazdaságuk függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, és megállapította, hogy számos szegényebb országot gazdaságilag és politikailag megnyomorítana az olaj- és gázkitermelésről való gyors leállás, míg a gazdagabb országok megengedhetnék maguknak a fosszilis tüzelőanyag-kitermelés megszüntetését, miközben viszonylag jólétben maradnának.

Sokan csak szóban hirdetik ezt

"Ez az új tanulmány időszerű emlékeztető azzal kapcsolatosan, hogy minden országnak fokozatosan kell leállítania az olaj- és gázkitermelést. A gazdag országoknak a leggyorsabban, ugyanakkor

igazságos átmenetet kell biztosítani

az ettől függő munkavállalók és közösségek számára" – tette hozzá Christiana Figueres, az ENSZ korábbi éghajlat-változási főnöke.

Anderson szerint azonban sok gazdagabb ország még csak szóban hirdeti az igazságos leállással kapcsolatos eszméket.

"Nem látom, hogy a világ gazdagabb részein a politikai döntéshozók komolyan vennék az igazságosságot" – mondta.

A Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet megbízásából készült tanulmány számszerűsíti, hogy a jövőbeni olaj- és gáztermelés mennyiben felel meg az 1,5 Celsius-fokos felmelegedésre vonatkozó párizsi klímacélnak, és hogy ez mit jelent a globális olaj- és gázellátás 99,97 százalékáért felelős 88 ország számára.

Pontos tervet állítottak össze

A globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozásának 50 százalékos esélye érdekében a következőkre van szükség:

  • A 19 legnagyobb kapacitású országnak 2034-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 74 százalékkal kell csökkentenie. Ez a csoport a globális olaj- és gáztermelés 35 százalékát termeli ki, és ide tartozik az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Arab Emírségek.
  • 14 nagy kapacitású országnak 2039-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig pedig 43 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok termelik a világ olaj- és gáztermelésének 30 százalékát, köztük említik Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és Kazahsztánt.
  • 11 közepes kapacitású országnak, 2043-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 28 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Kínát, Brazíliát és Mexikót.
  • 19 alacsony kapacitású országnak 2045-ig be kell fejeznie a kitermelést, és 2030-ig 18 százalékkal kell csökkentenie. Ezek az országok a globális olaj- és gáztermelés 13 százalékát termelik ki, köztük említik Indonéziát, Iránt és Egyiptomot.
  • A 25 legalacsonyabb kapacitású országnak 2050-ig be kell fejeznie a kitermelést, 2030-ig 14 százalékos csökkentéssel. Ezek az országok a világ kőolaj- és földgáztermelésének 11 százalékát termelik ki, köztük említik Irakot, Líbiát, Angolát és Dél-Szudánt.

A tanulmány megállapította, hogy a szegényebb országoknak még ilyen határidővel is pénzügyi támogatásra lenne szükségük az átálláshoz, ha el akarják kerülni a súlyos gazdasági és politikai problémákat.

Címlapról ajánljuk
Borul sok minden, felkészültünk erre? – augusztustól jönnek a visszaváltható ételhordók

Borul sok minden, felkészültünk erre? – augusztustól jönnek a visszaváltható ételhordók

Az Európai Unió szerint a csomagolások életciklusát fenntarthatóvá kell tenni, ösztönözve a hulladékmentességet és a valódi körforgásos gazdaságot. Ennek érdekében hamarosan életbe lép az a rendelet, amely kötelezővé teszi az újrahasználható rendszerek alkalmazását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az éttermeknek, büféknek vagy saját visszaváltó rendszert kell kiépíteniük, vagy csatlakozniuk kell professzionális edénymegosztó hálózatokhoz. Jánosi István, a Körkörös.hu egyik alapítója az InfoRádióban ötletként felvetette: a többször használatos edényeket is be lehetne vonni a visszaváltási rendszerbe, és akkor visszakerülnének a körforgásba.

Donald Trump „venezuelai helytartója”: Marco Rubio bizarr pénzügyi megoldásról beszélt

Donald Trump külügyminisztere lett a venezuelai beavatkozás kulcsfigurája: Marco Rubio a Nicolás Maduro-rendszer bukásának fő stratégája volt, és most ő felügyeli, pontosan végrehajtják-e Washington utasításait, az olajhoz való hozzáféréstől a biztonsági és politikai átmenetig. A héten egy tett egy ellentmondásos kijelentést arról, hová kerül az eladott venezuelai olajból származó pénz.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, folytatódik a diplomáciai nagyüzem - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Fontos bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, folytatódik a diplomáciai nagyüzem - Vasárnapi híreink az ukrán frontról percről percre

Steve Witkoff szerint szombaton Floridában „konstruktív” tárgyalást folytattak az orosz különmegbízott Kirill Dmitrijevvel az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai közvetítés részeként, de részleteket nem közöltek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap jelezte: a háromoldalú béketárgyalások jövő hét szerdán és csütörtökön folytatódnak majd Abu-Dzabiban. Közben orosz dróntámadásban két ember meghalt Dnyipróban, és nagy áramkimaradások bénítottak meg több ukrán várost, illetve Moldova egy részét; a hatóságok ezt egy Ukrajna–Moldova távvezetékhibával magyarázták, a következő napokban pedig extrém hideget várnak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×