Mint az Infostart is hírül adta, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot (a februári ülésen 50 pontos emelés történt 2,90-ről 3,40-re), és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. A jegybanki közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.
Virág Barnabás MNB-alelnök a döntés okait fejtette ki kedd délután.
Háborús hatás - "kínálati sokkok"
"A makrogazdasági folyamatokat mindenütt a háború hírei és a szankciók határozzák meg. Ennek nyomán a következő negyedévekben erőteljes negatív kínálati sokkok határozzák meg mind az inflációt, mind a GDP-t.
Aktuális prognózisunk szerint a GDP 2,5-4,5 százalék között növekedhet, az infláció 7,5-9,8 százalékos tartományban alakul.
A tartományunk szélesebb a korábbiaknál, ez jelzi, hogy a kockázatok nagyok" - magyarázta Virág Barnabás, hozzátéve, 2024-ben térhet vissza a toleranciasávba az infláció.
Középtávra tekintve szerinte egyértelműen az infláció jelenti a nagyobb kockázatot.
"Egyértelműen az inflációt, illetve az árstabilitást kell a középtávú döntések fókuszába helyezni" - hívta fel a figyelmet a jegybank alelnöke.
Részletekbe menően Virág Barnabás kijelentette, erős növekedési alapokkal érte Magyarországot a háború kitörése, akár 6 százalék fölötti GDP-növekedés is kilátásban volt a 2022-es évre, de az új helyzetben ez az adat rossz esetben akár 2,5 százalékra is visszaszorulhat.
A háború miatt szerinte "átléptünk egy lineáris világból egy nem lineáris világba", a tavalyi évet jellemző áremelkedés tovább pörgött, és már széles piacokat érint a nyersanyagok, az élelmiszerek és az energiahordozók árának növekedése miatt.
Nem lineáris hatások pedig a pénzpiacokon is jelentkeztek, a forint árfolyama nagyot zuhant, az utóbbi egy hét jelentett ebben némi korrekciót Virág Barnabás szerint.
Előrejelzés részletekben
A 2,5-4,5 százalékos gazdasági növekedést
a lakossági fogyasztás
hozhatja majd Virág Barnabás szerint, de a háború sok mindent befolyásol majd.
"Amint ez a háborús helyzet oldódik, a magyar gazdaság gyors helyreállásra lesz képes, 2023-ban várhatóan visszanyerjük a lendületet a prognózisunk szerint, 4-5 százalékos tartomány közé emelkedhet a növekedés üteme" - mondta.
Áttérve az inflációra ható "sokkokra", elmondta, időben és méretben is rakódnak egymásra ezek a hatások, már nem csak egy-egy részpiacot érintenek: élelmiszerek, energia, nyersanyagok - magasabb árkörnyezetben.
Ugyanakkor inflációt csökkentő hatások is vannak, igaz, nem elégségesek, ezek közt is legerősebb a lakossági fogyasztás.
"Az infláció lefutását tekintve a következő időszakban a kínálati sokkok vezetik a görbéket,
a márciusi adat ismét egy picit magasabb lesz annál, mint amit februárban láttunk, 8,5-9 százalék
között mutatják a jelenlegi előrejelzések. Ez a magasság marad, az év második felében jöhet fordulat, de ez is függ a háború lezárásának gyorsaságától" - ecsetelte Virág Barnabás.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában zárásként ismét figyelmeztetett, hogy a prognózisokban bizonytalanság a növekedést tekintve lefelé, az inflációt tekintve felfelé van. A jegybank célja továbbra is az, hogy a kínálati sokk közepette fellépő öngerjesztő hatásokat elkerülje, és visszatérés jöjjön az árstabilitáshoz.
"A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt" - összegzett Virág Barnabás.
Kérdések - válaszok
- Az MNB-nek most van-e várakozása arra, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mikor és milyen szinten tetőzhet?
- Következetes, szigorító monetáris politikát fogunk folytatni. Hogy milyen időzítés történik, azt a következő időszak kockázatai határozzák meg, az orosz-ukrán háború alakulása döntő hatás.
- Lehet-e 100 bázispontnál nagyobb alapkamat-emelés?
- Az irány egyértelmű. Az árstabilitást szeretnénk középtávon helyreállítani. Az eszközeink változatlanok maradnak.