A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig nőhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozások szerint májusban érheti el a 7,00 százalékot.
Az elemző az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít, amennyiben az előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba.
Az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét - tette hozzá.
Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okoznak - írta Suppan Gergely.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédban zajló háború felülírta a jegybank korábbi, 50 bázispontos kamatemelési ütemét.
A kamatemelés gyorsítása szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét 5,85 százalékos kamata jelenti - fejtette ki.
Az elemző szerint nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra - amin a háború még tovább rontott - nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei.
A szakma egy része a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látja, ami azonban igen sokba fog kerülni; felmerülhet a jegybanki állampapírvásárlások újraindítása - vélekedett.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt hangsúlyozta, hogy a jegybank "héja üzeneteket küldött": a korábbinál gyorsabb monetáris szigorításra van szükség, és a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
Rámutatott: a jegybanki közleményben első helyen szerepel, hogy a háború alapvetően változtatta meg a világgazdasági kilátásokat.
Az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzést 4-5 százalékról 2,5-4,5 százalékra rontották, az inflációs prognózist 4,7-5,1 százalékról 7,5-9,8 százalékra emelték - emlékeztetett.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a kínálati oldali inflációs sokkal a monetáris politika csak mérsékelten képes felvenni a harcot, hiszen annak tényezőire alapvetően nem tud hatni.
Az orosz-ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent - húzta alá.
Hosszabb távon a kamatkondíciók a korábbinál magasabb szinten stabilizálódhatnak; vélhetően szükség lesz az egyhetes betét és az alapkamat további emelésére - jelezte előre az elemző.