A Microsoft keddi bejelentése alapján nem túlzás kijelenteni, hogy az évtized eddigi legnagyobb üzletére, sőt, az iparág eddigi fennállásának legnagyobb felvásárlási akvizíciójára készül azzal, hogy előzetes szándéknyilatkozatot írt alá az Activision Blizzard játékkiadó felvásárlásáról, mely többek között olyan címeket ad ki, mint a Call of Duty, a World of Warcraft, illetve a Diablo – fogalmazott Koi Tamás, a HWSW informatikai hírmagazin szakújságírója.

A tranzakció értéke 68,7 milliárd dollár, ami abszolút rekordnak számít, az IT-iparágban ilyen értékű felvásárlási tranzakció még nem zajlott. A Microsoft készpénzzel fizet a Activision Blizzard-részvényekért, amivel a világ harmadik legnagyobb játékipari tényezőjévé válik egy csapásra a japán Sony és a kínai Tencent után.

Koi Tamás megjegyezte, a játékipar, de az egész szórakoztatóipar jelentős paradigmaváltás előtt áll. Bár egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan mi lesz, de a tavalyi évben sokat lehetett már hallani egy – a cégek szándékai szerint – virtuális élettérről (metaverzum), ahol majd lehet játszani, szórakozni, dolgozni, vásárolni, a Microsoft az említett akvizícióval óriási lépést tett, hogy ezt a trendet meg tudja lovagolni. Az Activision Blizzardnak ugyanis nagyon jelentős, 400 milliós aktív online felhasználói bázisa van – ehhez képest a Microsoft eddigi előfizetői bázisa eltörpül, nagyjából 25 millióra tehető.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a Microsoft az egyik zászlóvivője a felhő alapú játékplatform megteremtésében, megkerülve ezzel azt, hogy az előfizetőnek és/vagy felhasználónak egy egyszeri beruházást kelljen eszközöljön, tehát nem kell feltétlen egy játékkonzolt, esetleg egy erős PC-t vásárolnia otthonra valakinek, hogy játszhasson a legmodernebb játékokkal. Ezeket ugyanis egy szerver futtatja egy szerverparkban, lehetőség szerint minél közelebb a felhasználóhoz, amit aztán az előfizető egy sokkal gyengébb eszköz segítségével is képes futtatni, akár egy okostelefonon, akár egy okos tévés applikációval az úgynevezett GamePass szolgáltatással.

Koi Tamás szerint érdekes lesz megnézni, hogy az IT-iparág prominens szereplői hogyan tudnak reagálni erre a helyzetre, elsősorban a Facebook, ami most már Metának hívja magát, vagy akár az Alphabet, ami a Google tulajdonosa. Tudnak-e ezek a vállalatok végrehajtani olyan akvirálásokat, amelyek választ jelenthetnek erre, miután – szavai szerint – nem nagyon maradt olyan szereplő a gaming szegmensben, mely értelmezhető áron eladósorba kerülhetne, illetve nincs is annyi pénzük sem ezeknek a cégeknek, hogy végre tudjanak hajtani egy hasonló mértékű akvizíciót.

A korábbiak eltörpülnek emellett

A Napi.hu felidézi, hogy a Microsoft legutóbb márciusban vásárolt hasonlóan kedvelt címekről híres játékkiadót, a ZeniMax Mediát, amely a Doom, Elder Scrolls és Fallout szériáért is felelős Bethesda Softworks anyacége. Mindkét kiadó több, évtizedek óta épülő, szakmailag elismert és nagy követőbázissal rendelkező játék-franchise-zal rendelkezik. Játékaik közt elsősorban az a különbség, hogy míg a Bethesda egyjátékos, sok esetben történetmesélésre és döntésekre fókuszáló szerepjátékokra specializálódott, addig az Activision Blizzard a 2000-es évektől az online térben tevékenyebb.

Ez utóbbi nagyban köszönhető a Blizzard eredeti virtuális arénájának, a Battle.net-nek. Ez egyike volt az első jelentős platformoknak, amelyek lehetővé tették az online többjátékos módokat, akár egymás ellen, akár egymást segítve akartak játszani az emberek. Az ilyen közösségi élményeknek köszönhetően kialakult, mára óriásira nőtt e-sport jelenlét miatt is lehet, hogy a ZeniMax 7,5 milliárd dolláros vételéhez képest, az Activision Blizzardot ennek majdnem tízszeresére becsült összegért vehette meg a Microsoft.

A lap szerint az Activision Blizzard a felvásárlása azért is fontos lépés volt a Microsoft részéről, mert mérföldkövet jelenthet, az eddig is dinamikusan terjeszkedő GamePass szolgáltatásuk szempontjából. A vétel bejelentésével egyidejűleg a Microsoft azt is közölte, hogy a GamePass-előfizetők száma a tavaly januári 18 millióról év végére 25 millióra növekedett.

Később Phil Spencer, a Microsoft Gaming vezérigazgatója igyekezett hűteni a kedélyeket, közölve, hogy az Activision Blizzard akvizíció során a cég tartani kívánja magát minden korábbi szerződéses kötelemhez, így a Call of Duty franchise továbbra is elérhető marad majd a PlayStation konzolokon.

Bobby Kotick napjai meg vannak számlálva

A Napi.hu hozzáteszi: a Blizzard egyébként annak ellenére sikeres, hogy tavaly nyáron több régre visszanyúló zaklatási botrányára is fény derült náluk. Az ügy akkor robbant ki, amikor a kaliforniai Tisztességes Foglalkoztatási és Lakhatásügyi Minisztérium (DFEH) pert indított egyenlőtlen bánásmód és munkahelyi zaklatás vádjával. A vádirat és az azóta kiderült esetek többek között általános „frat boy” kultúrát, és nemi alapú fizetés egyenlőtlenségekről, előmenetel-korlátozásokról számol be, de olyan esetekről is szó van, ahol az áldozat öngyilkosságot követett el, miután főnöke és munkatársai a róla készült pucér képeket kezdték egymás közt küldözgetni. A botrányok kapcsán több fej is hullott a Blizzard belső vezetésében, de az összevont ABK (Activision Blizzard King) vezérigazgatója, Bobby Kotick maradt.

A kedden az Xbox vezetőjéből a Microsoft Gaming vezérigazgatójává avanzsáló Phil Spencer a hivatalos bejelentésben a szokásos dolgok mellett több érdekességet is elejtett, kezdve azzal, hogy az Activision Blizzard az akvizíció véglegesítéséig továbbra is függetlenül működik majd, ám amint ez megtörténik, minden alkalmazott neki felel majd. Noha a Microsoft azt is közölte, hogy a cég közutálatnak örvendő vezérigazgatója megmarad a pozíciójában, ez a mondat azért erősen utalt arra, hogy meg vannak számlálva a korábban Spencer által is nyilvánosan elítélt vezérigazgató napjai. Azóta kiderült, hogy ez tényleg így is van – írja a Telex –, Spencer elmondta, hogy az ügylet a tervek szerint 2023 nyarára zárulhat le teljesen, és több forrás is állítja, hogy Kotick ezt követően távozik is a cégtől.

Hozzáteszik: hasonlóan érdekes részlet az is, hogy mint Spencer kiemelte, amint lezárult az ügylet, a lehető legtöbb Activision Blizzard játékot szeretnék majd beletenni a Game Pass kínálatába. Ez logikus lépés, hiszen a szolgáltatásnak azért lehet már több mint 25 millió feliratkozója, mert a Microsoft az utóbbi években olyan játékokkal tudta feltölteni, amik tényleg érdeklik az embereket. Az Activision Blizzard játékai pedig akárhonnan is nézzük, egyértelműen ilyenek. Az viszont felettébb érdekes kérdés, hogy ez a valóságban hogy fog majd kinézni:

Óriásit nőtt a Microsoft

A Világgazdaság a hír kapcsán emlékezet, hogy a Microsoft Satya Nadella vezetése óta (2014) rendkívül hatékony pénztermelővé vált, és a piaci értéke több mint hétszeresére emelkedett: 302 milliárd dollárról 2290 milliárdra.

Vezetése alatt a Microsoft hatalmas étvágyat mutatott az akvizíciók iránt: 26 milliárd dollárért vásárolta fel a LinkedInt, és 2016-ban 16 milliárdot fizetett a Nuance Communications Inc. átvételéért. De a mostani felvásárláshoz képest mindkét korábbi „nagybevásárlás” eltörpül. Az akvizíciók után Nadella nem igyekezett gyökeresen megváltoztatni a megvásárolt cégeket, hanem apró lépésekkel integrálta azokat.