eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Havi hétszer módosította a kormány a költségvetést rendeletekkel tavaly

Összesen 85-ször írták fölül a tervet. A települések közül Karcag kapta a legnagyobb emelést, végül 4,4 milliárddal több állami pénzt költhetett el a város, mint ami a Parlament által elfogadott büdzsében szerepel.

Összesen 85 alkalommal jelent meg 2021-ben olyan Magyar Közlöny, amelyben a kormány egy egyszerű határozattal átírta a költségvetést, összesen 3354 milliárd forintot csoportosított így át – írja összeállításában a hvg.hu.

A lap emlékeztet, hogy a 2021-es költségvetést már 2020. július 3-án megszavazták, 2021. január 1-jén hatályba lépett, január 5-én, az év második munkanapján átírták egy kormányhatározattal. 2021-ben átlagosan 4 nap 7 óránként történt ilyen. Egyszer, május 26-án bevitték a parlament elé a büdzsé átírását, ezt leszámítva 85 alkalommal mindig parlamenti vita nélkül módosított a kormány.

A büdzsé kiadási főösszege 25 052 milliárd forint volt, ennek majdnem a hetedét, 3354 milliárd forintot mozgatott meg a kormány ezzel a 85 alkalommal.

A lap felhívja a figyelmet, hogy december 20-a és 24-e között minden egyes napon volt egy módosítás, a leghosszabb idő, amíg nem nyúltak a büdzséhez, 12 nap volt, április 17. és 28. között.

A pénzek átcsoportosításának főbb módjai a következők:

  • 366 milliárd forintot vettek ki a Központi Maradványelszámolási Alapból
  • 108 milliárdot pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó központi tartalékból
  • 1350 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi, illetve a májusi átnevezése után a Gazdaság-újraindítási Alapból,
  • 320 milliárdot az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból.

Ez a két alap szolgálja nevében azt, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni a járvány és a válság okozta kihívásokra.

Minden mást a „hagyományos” költségvetés-módosítási úton csoportosították át, azaz a büdzsé egyik fejezetéből elvették és áttették egy másikba.

A cikk részletekbe menően, táblázatokkal ábrázolva ismerteti, hogy honnan hova tett át forrást a kormány rendeletekkel. Ebből kiderül egyebek mellett, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium 411 milliárd forinttal többel gazdálkodhatott, mint ahogy tervezték. A legtöbb pluszpénzt a felsőoktatásra, valamint a közlekedésfejlesztésre költötték, és ez volt az a tárca, amely még spórolt is a saját működtetésének költségein. A települések közül pedig Karcag jutott a legtöbb pluszpénzhez, 4,4 milliárdhoz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×