Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
Nyitókép: Pixabay

Még tovább drágul ez a már most is rekorder alapélelmiszer

Az ok az időjárás, egész Európát sújtja a folyamat.

A burgonya lett a legjobban dráguló termék a boltokban. Múlt hónapban 30,3 százalékkal kértek érte többet, mint egy évvel korábban a KSH friss adatai szerint. Fél éve emelkedik az ára.

Egy átlagos család majdnem hat kiló krumplit vásárol havonta, több mint kétszer annyit, mint például cukorból. Az RTL Híradónak a Szűcs Attila, a Burgonya Terméktanács Étkezési Burgonya Szekció tagja elmondta: a 40 fokos nyári hőség, a négy tavalyi négy hőhullám nem kedvezett a burgonyának. A nyugat-európai árak határozzák meg a magyar árakat is – ilyenkor már behozatalra szorulunk burgonyából, tette hozzá.

Ráadásul idén további 25-30 százalékos drágulásra számítanak a termelők a kötelező minimálbéremelés, a magas műtrágyaárak és a megugró energiaárak miatt (ez utóbbi az öntözési költséget emeli jelentősen).

Szűcs Attila elmondta, az újburgonya megjelenéséig tarthat a drágulás.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 25. 20:55
×
×
×
×