Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hárslevelű szőlőfürt a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyik szőlőjében 2012. szeptember 27-én. Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a tarcali kutatóintézet, melynek keretében megalakult az egyetem Borászati Mikrobiológiai Kihelyezett Tanszéke. Az együttműködés az oktatást és kutatást egyaránt érinti, a közös munka eredményeképpen az egyetemi tudás a borászati technológiák fejlesztésében hasznosul.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A borra is támad a klímaszörny – fel kell kötni a puttonyt

Klímaváltozás ellen nincs vakcina, a borászoknak kell alkalmazkodniuk a megváltozó viszonyokhoz iparági vélemények szerint.

A zord időjárás Európa fő bortermelő vidékein megviselte a szőlőültetvényeket a The Guardian cikke szerint: az olasz, a spanyol és a francia borászok is érintettek a problémákban, ami egy nemzetközi borászszervezet szerint ahhoz vezet, hogy az idei év borhozama minden idők egyik legalacsonyabbja lesz.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) szerint a kereslet eközben a pandémia előtti szintre emelkedik majd, ám a kínálat nem fog ehhez felérni.

Tendencia az alacsony termelés

A 2020-as világtermelés 85 százalékát képviselő 28 országból gyűjtött információk alapján a szervezet a 2021-es össztermelést 247,1 és 253,5 millió hektoliter közé teszi. Ha a becslés beigazolódik, az azt jelenti, hogy már a harmadik évben lesz zsinórban átlag alatti a termelés, megközelítve a 2017-es 248 millió hektoliteres mennyiséget. Ez az elmúlt hat évtizedben a legkisebb termelés volt. Egy hektoliter 133 szabványos palacknak felel meg.

A világ legnagyobb bortermelőinek számító Olaszország, Spanyolország és Franciaország termelésében akkora kiesés várható a szervezet szerint, amit még az sem lesz képes ellensúlyozni, hogy

a déli féltekén mindeközben rekordmennyiség várható borból.

A nyugat-európai szőlőültetvényeket tavasszal fagyok sújtották, a francia termelőknek ezen felül heves esőzésekkel, jégesővel és lisztharmattal is szembe kellett nézniük.

A pandémiával megküzdöttek a borászok

Az OIV szerint a globális fogyasztási tendenciák biztatók voltak, az első félév adatai pedig a turizmusban és a vendéglátásban a koronavírus-világjárvány miatt jelenleg is tartó zavarok ellenére is fellendülésre utalnak.

"Továbbra is arra számítunk, hogy a globális fogyasztás 2020-hoz képest növekedni fog" – mondta Pau Roca, az OIV főigazgatója, megjegyezve, hogy az első félévi kereskedelmi adatok a járvány előtti szintet meghaladó mennyiséget mutatnak.

A szervezet szerint a bortermelők tavaly jól alkalmazkodtak koronavírushoz, de a klímaváltozás okozta problémákkal szemben sokkal nehezebb a dolguk. Roca szerint a váratlan, extrém időjárási viszonyok előfordulása egyre gyakoribbá fog válni: mivel a felmelegedés ellen nincsen vakcina, alkalmazkodnia kell az ágazatnak a megváltozott körülményekhez. Vannak ugyanis olyan hosszú távú megoldások, amelyek bár jelentős erőfeszítéseket igényelnek a szőlőtermesztés és a bortermelés fenntartható gyakorlatai terén, de segítenek a termelőkön.

A pandémiával kapcsolatban elmondta még, hogy az online értékesítésre való áttérés segített a borágazatnak a világjárvány idején.

A déli féltekén jó az idény

A jelenlegi helyzetről a szervezet a következőket mondta el:

  • a kínai kereslet várható csökkenése a fogyasztás éves növekedését idén mintegy 2 százalékra korlátozhatja,
  • az Európai Unióban a termelés az előrejelzések szerint 145 millió hektoliterre csökken, ami 13 százalékos visszaesés a tavalyi évhez képest,
  • a déli féltekén a kedvező időjárás a főbb termelő országokban – Új-Zéland kivételével – magas hozamot tesz lehetővé, a teljes termelés az előrejelzések szerint rekordmennyiségű, 59 millió hektoliter lesz, 19 százalékkal több, mint tavaly,
  • az USA termelése a tavalyi évhez képest 6 százalékkal emelkedik 24,1 millió hektoliterre, bár a nyári aszály miatt egyes régiókban a mennyiség várhatóan az ötéves átlag alatt marad.

A szervezet a betakarítási adatok hiánya miatt nem adott 2021-re vonatkozó termelési előrejelzést Kínára, de közölte, hogy a 2016 óta tartó csökkenés folytatódására számít.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×