eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke előadást tart a 21 éves az utazó című magazin díjátadóval egybekötött konferenciáján a budapesti Párisi Udvar Hotel Budapestben 2019. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Flesch Tamás: Budapesten a foci-Eb sem hozta meg a várt áttörést a vendéglátásban

Vidéken a nyári hónapokban 80-90 százalékos a foglaltság a belföldi turizmusnak köszönhetően, Budapesten viszont nagyon kevés a külföldi vendég a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint.

A belföldi turizmus tekintetében teljesen pozitív a helyzet, különösen hétvégéken, de mióta az iskolának vége van, már a hétköznapokon is dübörög. A külföldi turizmusra sajnos nem lehet ezt elmondani – adott helyzetjelentést az infoRádióban Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Belföldön a nyáron a legkedveltebb helyszín a Balaton, de a Tisza-tó is nagyon erős, vagy az olyan fürdőhelyek, mint Hajdúszoboszló, sőt most már a hegyekbe lévő kisebb panziók, magánszállások, szállodák is jól működnek. Más a helyzet azonban a nagyvárosokban, és elsősorban Budapesten, ahol a vendéglátósok és a szállásadók a koronavírus-járvány előtt szinte teljesen a külföldi turistákból éltek.

"Budapest egyelőre teljes egészében szenvedés, hiszen a külföldi turizmus csak nagyon csöpögtetve indult el.

A foci-Eb sem hozta meg azt az áttörést, amit mi vártunk,

és sajnos egyelőre a digitális európai Covid-igazolványon sem látszik, hogy ettől tömegében indulnának el az emberek" – mondta Flesch Tamás. A fővárosi szállodákban egyelőre átlagosan 15-20, van, ahol 30 százalékos a foglaltság, de ez a szokásos nyári 90 százaléktól nagyon messze van.

Ezzel szemben azokon a területeken, ahol a belföldi turizmus pörög, a hétvégéken biztos a telt ház, de havi szinten is június–augusztusban 80-90 százalékos foglaltság van az elnök szerint. Ott sem egyszerű az idegenforgalomban dolgozók élete azonban, ahol sok a vendég, mert hatalmas a munkaerőhiány.

"Nagyon hosszú volt ahhoz ez a járvány, hogy az emberek nagy része megmaradjon a szakmába. Ami kérdéses, hogy hányan fognak majd visszatérni.

Sokan egyelőre kívánnak, ezért a létező legnagyobb probléma munkaerőkérdés"

– mondta Flesch Tamás, és hozzátette, a Balatonon és a vidéki szállodák nagy részénél is bele kell jobban nyúlniuk a zsebükbe az üzemeltetőknek, hogy fizessék a béreket. A fővárosban ez egyelőre nem akkora gond, mert nincs annyi vendég, hogy toborozni kellene a munkaerőt.

Ahol viszont szükség van a dolgozókra, ott munkakörtől és országrésztől függően legalább 10-20 százalékos bérfejlesztést kellett megoldani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×