Közel tíz év után emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden, méghozzá 30 bázisponttal, 0,6-ról 0,9-re, amint arra az elemzők a jegybanki megnyilatkozások alapján számítottak is - látván az infláció tartós megemelkedését, de a gazdaság teherbíró képességét is.
Az indokokkal Matolcsy György jegybankelnök ígért jelentkezni kedd 15 órától.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, elemzésük szerint
a harmadik negyedévben helyreáll Magyarország 2019 végi gazdasági teljesítménye, és 6 százalék feletti GDP-növekedés is jöhet az idei évre, ami az unióban az egyik legmagasabb szám lesz.
Úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank kivette a részét a helyreállításból, "a jegybank programjaira szükség van" - fogalmazott.
Kijelentette, 9300 milliárd forintot volt képes a kormány rendelkezésére bocsátani a jegybank, ami arányaiban szintén az egyik legmagasabb az unióban.
"A helyreállítás sikerült, az eredmények igen-igen biztatóak, jövőre is 5-6 százalékos növekedés lehetséges. De mindennek van árnyoldala" - folytatta.
Ezek egyike: az infláció.
"A 2008-as válság után 6 év volt, mire Magyarország helyreállította GDP-szintjét, most ez másfél év volt, de ennek magasabb infláció az ára, valósággal berobban, piaci feszültség alakul ki a kereslet és a kínálat között" - fejtegette, "inflációs kiugrásként" írva le a folyamatot.
Az egész évre tehát
4 százalék feletti inflációt
vár a jegybank.
Hogy az EU-ban még nem ilyen magas az infláció, az azért van, mert "az unió még nem tart ott a helyreállításban" - mondta Matolcsy György, aki szerint a kamatemelés tehát épp a hosszan tartó, magas infláció ellen fog dolgozni. Cél a 3, +/- 1 százalékos infláció, erre van "mandátuma" a jegybanknak - tette hozzá.
Ehhez kapcsolódva egész döntéssorozatot jelentett be:
- kamatemelési periódus jön, amíg a 3 százalék közelébe vissza nem ereszkedik az infláció
- a kamatfolyosót meghagyták
- az irányadó eszköz a jegybanki alapkamat lesz
- megtartják az egyhetes betétet, de rátája beáll az alapkamat szintjére
- a kametemelésről havonta döntenek, adatfüggően, értékelve a makrogazdasági adatokat is.
"A Magyar Nemzeti Bank 2013-tól mostanáig a kormányzattal együtt tervezte a működését, ezt a szokását megtartja, de lehetnek és vannak különbségek a gazdasági folyamatok értékelésében, megítélésében, abban nincs, hogy stratégiai szövetség mentén haladunk előre" - szögezte le.
Matolcsy György úgy vélekedett, magas infláció mellett "nem lehet tudni, minek mi az ára", ami befektetői szempontból sem jó, és a nyugdíjasok számára sem jó hír a pénzromlás.
A jegybankelnök elmondása szerint a mostani bejelentés egy első lépése volt egy most kezdődő döntési sorozatnak, amelyet havonta hoznak meg a Magyar Nemzeti Banknál.
Virág Barnabás alelnök a tájékoztatón elhangzottakhoz megerősítőleg hozzátette, hogy irányadó lesz a jegybanki alapkamat, amely képes lesz akadályozni a nemzetközi pénzpiaci feszültségek hazai begyűrűzését.
Az inflációs kockázatok kapcsán hangsúlyozta, "jelenleg még egyaránt fölfelé hatnak" a folyamatok, ennek megfelelően újra hangsúlyozta, hogy a jegybanki döntéssorozat addig tart, amíg el nem múlnak a felfelé ható inflációs kockázatok.
Bejelentette még,
a jegybank megkezdi a hosszú lejáratú eszközök - állampapírok - szerkezetének megváltoztatását.
Kandrács Csaba alelnök a tájékoztatón a pénzügyi stabilitásról beszélt, először is kiemelve, hogy a kormány augusztus-szeptemberben dönt arról, hogy milyen módon marad fenn Magyarországon a hitelmoratórium, ugyanakkor "ideje rendbe tenni a családi kasszát is", tehát arra ösztönöz mindenkit, hogy
"aki tud, kezdjen el törleszteni,
hiszen az tovább szaporodik, a vissza nem fizetett hitel továbbra is kamatozik", ezért csak az éljen a moratórium lehetőségével, akinek az általa biztosított védőhálóra szüksége van; ráadásul a változó kamatozású hitelekre még az sem igaz, hogy nem emelkednek a törlesztőrészletek.
"A mi számításaink szerint a teljes visszafizetendő összeg akár jelentősen is nőhet, ha jelentős ideig igénybe veszik a moratóriumot" - figyelmeztetett. Aláhúzta azt is, hogy akár a futamidő megduplázódásához is vezethet a moratórium felesleges igénybevétele. "Az idő pénz, le kell tudni az adósságot" - nyomatékosította.
A jegybank ezt a tájékoztatást tovább fogja delegálni később a bankok felé, és kezdeményezni fogja azt is, hogy
- díjmentesen lehessen előtörleszteni, illetve
- lehessen növelni a havonta visszafizetett pénzmennyiséget
"Ne kerüljön több pénzbe, ha valaki gyorsabban akarja rendezni a válság miatt felgyűlt adósságát" - világított rá a döntés mozgatórugójára.
Patai Mihály alelnökként azt hangsúlyozta, hogy a jegybanki monetáris tanács egyhangúan hozta meg döntését.
Kiemelte, körülbelül 10 ezer milliárd forint van most a lakosságnál, amit a bankok helyeztek ki, ezért itt az ideje a hitelrendszer újragondolásának.
Beszélt még a vállalati kötvényprogramról is: 71 kötvényt bocsátottak ki, 1400 milliárd forintos mértékben jutottak forráshoz a vállalkozások. Ezt a kötvényprogramot folytatni is fogják.
Matolcsy György végül elmondta, "hogyan tovább", Trianon után száz évvel volt egy "legjobb évtizedünk", de bezavartak minket az öltözőbe, csakhogy most jön a második félidő, és "Magyarország kirohan a pályára".
"Vannak gyengeségeink, amelyeket átbeszéltünk az öltözőben:
- vissza kell állítani a költségvetési egyensúlyt, nagy adagokban kell csökkenteni az államadósságot, akár már a következő évben
- 19.-ek vagyunk versenyképességben, 15.-ek fenntarthatóságban: három területen kell fordulatot elérnünk, az állam digitális átállásában, az egészségügyben és az oktatásban (szingapúri, izraeli, dél-koreai példa), valamint zöld átállást kell végrehajtani, a szektor szövetkezzen a jegybankkal!"
