A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamat mértékét 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte kedden, az egyéb monetáris eszközök változatlanul hagyása mellett, egyben bejelentette, hogy az egyhetes kamatot az alapkamat szintjére tartja indokoltnak emelni.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy az egyhetes betéti kamat feltehetően csütörtökön változik 0,75 százalékról 0,90 százalékra. Az idén szeptemberben és decemberben várnak további kamatemelést, amit jövő márciusban további lépés követhet, azonban a jövő év közepétől várhatóan mérséklődő infláció miatt már nem számítanak további szigorításra. Az év végére 1,25, a jövő év márciusától 1,50 százalékos alapkamatot és egyhetes betéti kamatot várnak. A kamatok vártnál gyorsabb emelkedése miatt az év végi előrejelzésüket 1,50 százalékra módosítják, de továbbra is arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 1,65 százalékig emelkedhet az alapkamat.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője némileg meglepőnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait 4 százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte. Ez arra utal szerinte, hogy a jegybank a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordít az egyensúlyi mutatók javítására, melynek része az elsődleges célját jelentő infláció is. Hozzátette: szintén a várakozásoknak megfelelő, hogy az Nhp Hajrát a keret kimerülésével kivezetik, ám az eszközvásárlási program egyelőre fennmaradt.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kiemelte: az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét, a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Kitért arra, hogy a közlemény megjelenését követően azonnal erősödni kezdett a forint, mivel hangsúlyozták, hogy nem egyszeri szigorító lépésről van szó. Amennyiben a jegyzés marad a trendcsatornában, forinterősödés várható a következő időszakban.

Úgy vélte, a gazdaság újraindulása miatt a következő hónapokban számítani lehet a szolgáltatások jelentős drágulására is, miután a szolgáltatások árindexe az előző hónapban mindössze 2,1 százalékos emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alacsony bázis hatása még júniusban is jelen lesz, majd némi enyhülést követően novembertől ismét számolni kell vele. A jegybank által kiemelten figyelt maginflációs mutató 3,4 százalékos volt májusban, amely szintén emelkedő tendenciát mutat az Equilor szerint.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárjában azt írta: a kamatemelés az elemzői konszenzusnak megfelelő volt, de a piac nagyobb lépést várt. Szigorú hangvételű kommentárt tett közzé az MNB, ami nem jelentett meglepetést - fogalmazott. Az elemző szerint fontos, hogy a monetáris politikában alkalmazott nem konvencionális eszközöknél változtathat a jegybank a jövőben, ugyanakkor az állampapír-vásárlásokat továbbra is fenntartja, hogy ezzel hozzájáruljon a piac stabilitásához. A mostani jegybanki döntésből és kommentárból arra lehet következtetni, hogy a jövőben 15 bázispontos lépcsők lesznek a kamatemelési ciklusban, ez azt is előrevetíti, hogy júliusban újabb 15 bázispontos kamatemelésre kerülhet sor - vélekedett.