Csúcskonferenciára ("Magyarorszég újraindul") gyűltek össze a koronavírus-válság alkonyán, az újraindulás küszöbén a Világgazdaság szervezésében a legfontosabb gazdasági döntéshozók, köztük Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök.

Varga Mihály az újraindítás-növekedés-egyensúly háromszögben fogalmazta meg gondolatait. Először az előfeltételről, az oltásról beszélt:

"Az átoltottságban kiemelkedik a mezőnyből Magyarország, igaz, Izrael, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ugyanígy. Az EU-ban második helyen vagyunk Málta mögött, a Kárpát-medencében és a V4-ek között az első helyen" - fejtegette.

Szerinte a magyar gazdaság ellenállóképessége jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben, "jó okunk van azt feltételezni, hogy az előző negyedévben megindult növekedési pálya a mostani adatok alapján gyorsabb lehet".

A koronavírus előtti szintet "ma már bizton mondhatjuk", jó eséllyel az idei év második felében elérjük.

Példát is hozott a vendéglátásból: az online kasszák adataiból jól látható a folyamat, elkezdődött egy erőteljes alkalmazkodás (házhozszállítás), június elejére már elérte azt a szintet a nyugtaadás, mint ahol a válság előtt volt, "reméljük, a nyári hónapok is ezt igazolják vissza".

A gazdaságot húzó négy elem:

1. foglalkoztatás
2. bérnövekedés
3. vállalati kapacitások termőre fordulása
4. EU-transzferek (augusztusra születhetnek döntések a SURE-program beindulását követően).

Ami hátráltató tényező szerinte, az a külföldi turizmus, illetve az utazási lehetőség állása.

A foglalkoztatásról bővebben is beszélt: 2019-ben már választhattak az emberek a munkahelyek között, és 80 ezer üres álláshely is volt. 2021 májusában pedig már 90 ezerrel kevesebb álláskeresőt találtak, mint a válság elején, "visszakaptuk azt a pozíciónkat, amelyben korábban voltunk".

A vállalati teljesítményről szólva Varga Mihály kijelentette,

a járműipar teljesítménye még nem az igazi

(chipgyártási problémák), de vannak új területek, amelyek már felül is múlják a 2019-es teljesítményt (vegyipar, elektronika).

A beruházási ráta szerinte már 2017 óta magas színvonalon vagy Magyarországon, emiatt a növekedés "gyorsabb mértékben épülhet vissza".

A hitelmoratórium eszközével - mint folytatta - minden szereplő élt, a kormány a Magyar Bankszövetséggel együttműködésben döntött erről.

Kommentálta az inflációs adatot (5 százalék fölött), reméli, ez csak egyszeri, különleges adat volt, a magyar költségvetést egy alacsonyabb számhoz szabták, reméli, 3 százalék körüli tartományban lesz a későbbiekben.

"Az újraindítással kapcsolatos költségvetési ráfordítás idén 6000, jövőre 7300 milliárd forintot vesz igénybe, de már nem az IMF-segítség időszakát kell újra átélnünk" - ecsetelte Varga Mihály.

Az hiány 3 százalékos célját (maastrichti kritérium) Magyarország és Lengyelország fogja a leghamarabb a térségben elérni, Csehország és Szlovákia jóval lassabban, de lassabb lesz Horvátország és Ausztria is, mint hazánk - vélekedett a pénzügyminiszter.

Szólt még a multicégek 15 százalékosra tervezett uniós adójáról, szerinte

rossz, ha az adóversenyt kiiktatják a képletből, ráadásul épp Kína versenyelőnyét szolgálja, amit az EU el akar kerülni.

Úgy látja, az újraindítás teremt növekedést, a növekedés pedig az egyensúly feltétele lesz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!