eur:
408.12
usd:
386.83
bux:
77123.76
2024. november 14. csütörtök Aliz
Nyitókép: Pixabay

Előállt a gazdaság újraindítását célzó javaslataival az iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2021. február 4-i gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a kamarát, hogy gyűjtse össze a gazdaság szereplőinek javaslatait a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák megoldására, és a gazdaság újraindításához rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználására. Az MKIK elnöksége 15 szakterületért felelős munkacsoportot hívott életre az adott területen működő vállalkozások széles körének bevonásával. A munkacsoportok három hét alatt elkészítették javaslataikat, amelyeket az elmúlt héten eljuttatták a kormány részére.

Mint az az MKIK sajtóközleményében olvasható, célként azt határozták meg, hogy olyan javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek egyrészt biztosítják a veszélyhelyzet végső szakaszában és annak elmúltával a gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását. Ezen túl szervesen illeszkedjenek azon patrióta gazdaságpolitika alappilléreihez, amelyek 2010 és 2019 évek között a magyar gazdaság felemelkedéséhez vezettek.

Emlékeztetnek, minden fejlesztéspolitikai koncepció elindításakor a döntéshozók szemben találják magunkat azzal a dilemmával, hogy kiket kell és lehet a legnagyobb gazdasági növekedés biztosítása érdekében a támogatási rendszer kedvezményezettjeinek kijelölni. Elsősorban azokat, akik már dinamikusan teljesítenek és képesek arra, hogy mások számára is munkahelyeket vagy piacot teremtsenek, avagy ezzel szemben azokat támogassák, akik a legelesettebbek, és támogatás hiányában nem tudnának tovább működni? A világjárvány okozta gazdasági válságra adható helyes válasz jelen esetben az, hogy mind a két célt megfelelő arányban kell szolgálnia a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források felhasználásának – hangsúlyozzák, megjegyezve, hogy most a társadalmi igazságosság fokozottan megköveteli, hogy az önhibáján kívül ellehetetlenülő vállalkozások segítséget, mentőövet kapjanak.

A fentiek szellemében a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) már igényelhető az első százmilliárd forintos hitelkeretet, azok a vállalkozások vehetik igénybe, akiknek a működését a korlátozó rendelkezések egyértelműen megakadályozták. Ez a vállalkozói kör elsősorban a turizmus és vendéglátás, és a személyi szolgáltatások köre, amelyre vonatkozóan az előzetesen meghatározott 25 TEÁOR-szám a kamara javaslatára 55-re bővült.

Hozzáteszik: a kormánnyal folytatott tárgyalásaink során a kamara kérte, hogy a meghirdetett keret felülről nyitott legyen, és amennyiben további nehéz helyzetben lévő vállalkozások igénye merülne fel, legyen lehetőség a forrás bővítésére. A KKV-szektort érintő további kétszer százmilliárdos hitelkonstrukció kialakítása jelenleg is folyamatban van.

Általánosságban kérték továbbá, hogy a válság idején bevezetett sikeres válságkezelő támogatások kivezetése az általuk javasolt fokozatos nyitást követően, azok bevezetésétől számított 1–3 hónap elteltével történjen csak meg, ezzel is támogatva a sikeres túlélés lehetőségét.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság a járvány elmúltával a világban folyó kíméletlen gazdasági küzdelem valódi nyertesévé tudjon válni, szükségét látja az MKIK a kormány eddigi gazdasági stratégiájával összhangban lévő rövid és közép távú hatással járó intézkedések meghozatalának.

A gazdasági szerkezet átalakítása során az alábbi prioritásokat tudták meghatározni:

  • a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;
  • a gazdaság import kitettségének csökkentése;
  • a vállalkozások exportképességének javítása;
  • a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;
  • a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudás tartalmának fokozása;
  • a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;
  • a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.

A hazai vállalkozások erősítése érdekében szükségesnek tartják a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervre. A válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekében kiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására – emelik ki.

A munkacsoportok közel 150 tételes javaslatának közös átgondolására az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben kerül sor.

A munkacsoportok legfontosabb javaslatai:

  • a lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;
  • a vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;
  • a vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;
  • a kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;
  • a sikeresen működő Széchenyi Kártya Program folytatása és további területekre való kiterjesztése.
Címlapról ajánljuk
Egyre többet tudni Donald Trump csapatáról – itt vannak a már ismert nevek

Egyre többet tudni Donald Trump csapatáról – itt vannak a már ismert nevek

Sorjáznak a nevek, kivel dolgozik majd együtt Donald Trump a következő elnöksége alatt. Nyíltan migrációellenes és Izrael-barát politikusok kerülnek majd fontos pozíciókba, a legfontosabb külügyi posztokat pedig olyanok tölthetik be, akik támogatnák Ukrajnát, de nem a végletekig - mondta az InfoRádióban Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×