eur:
412.08
usd:
394.17
bux:
79942.94
2024. november 25. hétfő Katalin
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: online nemzeti konzultáció indul a nyitás előtt

Április 3-ra ígért bejelentést a nyitással kapcsolatban a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, valamint bejelentette a válság utáni "támadás", vagyis a gazdaság újraindításának részleteit. A 2020-as gazdasági visszaesés mértéke szerinte inkább az 5, mint a 6 százalékhoz lesz közelebb, amivel Ausztriát is megelőzhetjük.

A hagyományok szerint mások mellett Orbán Viktor kormányfő is felszólalási lehetőséget kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, amelyen a miniszterelnök a korábbi években is fontos bejelentéseket tett – tavaly például a költségvetés újratervezését közölte itt a világjárvány hajnalán –, és gazdaságpolitikai célokat is megjelölt. A hagyománytól azonban eltért, hogy az idei rendezvény online, így Parragh László MKIK-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor is "zárt kapuk mögött" tartotta meg előadását.

Orbán Viktor beszéde elején a gazdaság három újraindítási üteméről beszélt:

  1. már zajlik, és április 1-ig tart
  2. július 1-ig tart
  3. októberig tart

Ennek részleteit bontotta ki a továbbiakban a miniszterelnök, felidézve, hogy a korábbi gazdaságvédelmi akcióterv, amely január 1-jén véget ért, a védekezés részét képezte, ez

az új fázis viszont már "a támadás".

Felidézte, a koronavírus gúzsba kötötte az országot, "gyomrost" adott neki, de nem következett be, hogy még mozdulni sem tudott, a gazdaság tekintélyes része működött még 2020-ban, a védekezési fázis hajnalán, viszont amivel védekezni kényszerült a kormányzat:

  • hitelmoratóriumot vezetett be (3000 milliárd forint marad a családok, vállalkozások zsebében)
  • bértámogatás és adócsökkentés következett
  • beruházási támogatás érkezett 1434 vállalkozásnak, 280 ezer munkahely maradt meg, és több 10 ezer jött létre
  • olcsó hitelek érkeztek a piacokra, hatalmas források áramoltak a gazdaságba, ezek fele "elsősorban a magyarokat segítette"
  • decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtti decemberben, vagyis "a védekezés elérte a célját, a munkahelyek megtartását, több mint 4,5 millió honfitársunk munkából él", a munkanélküliség a 3. legalacsonyabb szinten áll Magyarországon, de a csehek utolérhetők – a németek nem.

"Elhárítottuk azt a rendkívül nagy kísértést, hogy visszatérjünk a segély alapú gazdaságra" – foglalta össze Orbán Viktor.

Ami kibírhatatlan: "Mikor nyithatunk?"

Felidézte, a kormány nemzeti konzultációt indított "egyetértési pontok létrehozása" céljából, ebből derült ki a kormány számára, hogy mit tartanak az emberek kibírhatónak, és mit kibírhatatlannak. Az utóbbiak közé sorolta a visszajelzések alapján az óvodák, az iskolák és a munkahelyek bezárását.

"Azt gondoltuk, a középiskolás gyermekekkel nem feltétlenül kell otthon maradni, ezért vezettük be náluk a digitális munkarendet" – indokolt a miniszterelnök.

Majd feltette a kérdést: "Mikor nyithatunk?" Elmondta, a vakcina nyitja meg az új gazdasági időszakot.

"De mikor indul újra maga az élet? Február közepén indítunk konzultációt online módon a nyitás kérdéseiről: egy lépés, több lépés, fokozatos vagy teljes. Ez a disputa értelmes!"

A gazdaság újraindítása: a "támadás"

Első fázis áprilisig (részben bevezetve):

  • lakásfelújítási támogatás (6 milliós hitel, ebből legfeljebb 3 millió forint támogatás)
  • 13. havi nyugdíj visszaépítése 4 fázisban
  • újlakás-áfa: 5 százalék, cél, hogy évente 40 ezer lakást építsen a magyar építőipar
  • 25 év alattiak szja-mentessége
  • új hitelkonstrukció jön: 10 évre 10 millió forintig 0 százalékos hitelt nyújtunk az újranyitó mikrovállalkozásoknak, akiknek nincs meg a kezdő összeg, 3 éves moratóriummal.

Április 3-ig ígért bejelentéseket "egy szabadabb életről".

Azt mondta: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor "döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét. Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat és az elégedetlenség, a felszabadulni akaró energiák nyomása sem térít el minket a törvénytisztelő magatartástól" - fogalmazott.

Második fázis (július 1-ig):

  • 1500-2000 milliárd forintos felsőoktatási átalakítási csomag, az átalakulni vágyó egyetemek április 1-jéig kapnak felkészülési időt

Harmadik fázis:

  • zöld-körforgásos átállás, digitalizáció ("ellenlábasa és szövetségese is lesz az EU-nak Magyarország, ezen ügyekben szövetségesei, a migrációban és a családellenességben ellenlábasai")
  • agrár- és vidékfejlesztési stratégia 8-10 évre

További kérdések

Orbán Viktor szerint nem automatikus a bezárt gyárak újranyitása, de

ki kell használni, hogy a másutt bezárt gyárakat Magyarországon nyissák meg, "benevezünk ebbe a versenybe".

Szerinte a baloldali gazdaság ettől merőben, alapjaiban tér el.

Kijelentette, Németország, Kína és az Egyesült Államok egyaránt fontos a magyar gazdaság számára, de fontos, hogy Koreából és Kínából jött a legtöbb beruházás az elmúlt két évben Magyarországra, miközben a legtöbb munkahelyet az Egyesült Államok teremtette tavaly.

Reagált arra a közkeletű kritikára is, mely szerint Magyarország "összeszerelő üzem", Magyarország a tervek szerint ugyanis "megőrzi a elektromos autók gyártásában megszerzett pozícióit", ez pedig magyar tudástőkéből is áll.

"Részt kell vennünk a világgazdaságban, exportálnunk kell, Magyarország tavaly a 34. legnagyobb exportőr volt, még nyersanyag nélkül is, ez fantasztikus teljesítmény" – folytatta Orbán Viktor.

Varga Mihályhoz képest optimistább a 2020-as visszaesést tekintve, szerinte Ausztria számánál is jobb lesz a magyar,

inkább 5-höz, mint 6-hoz lesz közelebb a visszaesés mértéke.

Szót ejtett még arról is, hogy a magyar gazdaság nem ugyanaz a magyar tulajdoni aránnyal. Több szektorban már sikerült magyar tulajdoni többséget kialakítani (az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány), de

a bolti kereskedelemben még nem sikerült áttörést elérni, "épphogy elérjük a 2010-es magyar tulajdoni arányokat, fejtörést okoz ez nekünk".

"És vannak ágazatok, amelyeket a következő 10 évben szeretnénk megváltoztatni" – mondta. Információ, kommunikáció, építőanyag-ipar, vasútijármű-gyártás – ezeket sorolta fel mint többségben magyar tulajdonba veendő ágazatokat.

Szerinte a magyar gazdaság sikere három pilléren fekszik:

  1. a munkás minősége
  2. a vállalkozó minősége
  3. a politikus minősége

"Ha a munkás testtartása egyenes, akkor jó minőséget képvisel. Ez nem egyszerűen politikai vélemény, hanem tények is alátámasztják" – részletezte. A vállalkozó minőségéről szólva elmondta, ütésállónak, kezdeményezőnek és magyarnak kell lennie, "amikor jól megy neki, áldozzon a hazájára is". A politikusoktól pedig elvárja, legyenek

  • bátrak
  • kiszámíthatóak
  • csapatjátékosok.

A mindenkori jegybankelnöktől pedig Orbán Viktor azt várja el, "legyen kiemelkedően jó szellemi képességű, de e téren nem panaszkodhatunk".

"A miniszterelnök pedig mindezt ne rontsa el, hallgasson az okosabbra" – zárta szavait.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a béregyezségről: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

A CÉH zRt. már 35 éve az ország egyik vezető mérnökirodája. Az elmúlt években olyan projektek fűződnek a nevükhöz, mint a Mol Campus, a debreceni BMW gyár vagy a Bosch Campus komplex beruházása. A tervezés mellett projektmenedzsmenttel és hídtervezéssel foglalkoznak, számos ikonikus, az épített környezetet meghatározó épület vagy híd fűződik a nevükhöz. Az évek alatt azt is meg kellett tanulniuk, hogy hogyan lehet együttműködni egy olyan megbízóval, amelyik a vállalati működését az indiai vastu vallás elvei mentén határozza meg, de különleges kihívást jelentett három hazai kórházi projekt is, amellyel egyedülálló tapasztalatokat szereztek az egészségügyi szektorban. A Portfolio háromrészes videósorozatának első epizódjában Borbély Attila, a vállalat vezérigazgató-helyettese, tervezési igazgatója mutatja be a legnagyobb projekteket, a legérdekesebb megbízásokat és azt, hogy milyen irányba halad a globális mérnökszakma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×