A hagyományok szerint mások mellett Orbán Viktor kormányfő is felszólalási lehetőséget kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, amelyen a miniszterelnök a korábbi években is fontos bejelentéseket tett – tavaly például a költségvetés újratervezését közölte itt a világjárvány hajnalán –, és gazdaságpolitikai célokat is megjelölt. A hagyománytól azonban eltért, hogy az idei rendezvény online, így Parragh László MKIK-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor is "zárt kapuk mögött" tartotta meg előadását.
Orbán Viktor beszéde elején a gazdaság három újraindítási üteméről beszélt:
- már zajlik, és április 1-ig tart
- július 1-ig tart
- októberig tart
Ennek részleteit bontotta ki a továbbiakban a miniszterelnök, felidézve, hogy a korábbi gazdaságvédelmi akcióterv, amely január 1-jén véget ért, a védekezés részét képezte, ez
az új fázis viszont már "a támadás".
Felidézte, a koronavírus gúzsba kötötte az országot, "gyomrost" adott neki, de nem következett be, hogy még mozdulni sem tudott, a gazdaság tekintélyes része működött még 2020-ban, a védekezési fázis hajnalán, viszont amivel védekezni kényszerült a kormányzat:
- hitelmoratóriumot vezetett be (3000 milliárd forint marad a családok, vállalkozások zsebében)
- bértámogatás és adócsökkentés következett
- beruházási támogatás érkezett 1434 vállalkozásnak, 280 ezer munkahely maradt meg, és több 10 ezer jött létre
- olcsó hitelek érkeztek a piacokra, hatalmas források áramoltak a gazdaságba, ezek fele "elsősorban a magyarokat segítette"
- decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtti decemberben, vagyis "a védekezés elérte a célját, a munkahelyek megtartását, több mint 4,5 millió honfitársunk munkából él", a munkanélküliség a 3. legalacsonyabb szinten áll Magyarországon, de a csehek utolérhetők – a németek nem.
"Elhárítottuk azt a rendkívül nagy kísértést, hogy visszatérjünk a segély alapú gazdaságra" – foglalta össze Orbán Viktor.
Ami kibírhatatlan: "Mikor nyithatunk?"
Felidézte, a kormány nemzeti konzultációt indított "egyetértési pontok létrehozása" céljából, ebből derült ki a kormány számára, hogy mit tartanak az emberek kibírhatónak, és mit kibírhatatlannak. Az utóbbiak közé sorolta a visszajelzések alapján az óvodák, az iskolák és a munkahelyek bezárását.
"Azt gondoltuk, a középiskolás gyermekekkel nem feltétlenül kell otthon maradni, ezért vezettük be náluk a digitális munkarendet" – indokolt a miniszterelnök.
Majd feltette a kérdést: "Mikor nyithatunk?" Elmondta, a vakcina nyitja meg az új gazdasági időszakot.
"De mikor indul újra maga az élet? Február közepén indítunk konzultációt online módon a nyitás kérdéseiről: egy lépés, több lépés, fokozatos vagy teljes. Ez a disputa értelmes!"
A gazdaság újraindítása: a "támadás"
Első fázis áprilisig (részben bevezetve):
- lakásfelújítási támogatás (6 milliós hitel, ebből legfeljebb 3 millió forint támogatás)
- 13. havi nyugdíj visszaépítése 4 fázisban
- újlakás-áfa: 5 százalék, cél, hogy évente 40 ezer lakást építsen a magyar építőipar
- 25 év alattiak szja-mentessége
- új hitelkonstrukció jön: 10 évre 10 millió forintig 0 százalékos hitelt nyújtunk az újranyitó mikrovállalkozásoknak, akiknek nincs meg a kezdő összeg, 3 éves moratóriummal.
Április 3-ig ígért bejelentéseket "egy szabadabb életről".
Azt mondta: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor "döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét. Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat és az elégedetlenség, a felszabadulni akaró energiák nyomása sem térít el minket a törvénytisztelő magatartástól" - fogalmazott.
Második fázis (július 1-ig):
- 1500-2000 milliárd forintos felsőoktatási átalakítási csomag, az átalakulni vágyó egyetemek április 1-jéig kapnak felkészülési időt
Harmadik fázis:
- zöld-körforgásos átállás, digitalizáció ("ellenlábasa és szövetségese is lesz az EU-nak Magyarország, ezen ügyekben szövetségesei, a migrációban és a családellenességben ellenlábasai")
- agrár- és vidékfejlesztési stratégia 8-10 évre
További kérdések
Orbán Viktor szerint nem automatikus a bezárt gyárak újranyitása, de
ki kell használni, hogy a másutt bezárt gyárakat Magyarországon nyissák meg, "benevezünk ebbe a versenybe".
Szerinte a baloldali gazdaság ettől merőben, alapjaiban tér el.
Kijelentette, Németország, Kína és az Egyesült Államok egyaránt fontos a magyar gazdaság számára, de fontos, hogy Koreából és Kínából jött a legtöbb beruházás az elmúlt két évben Magyarországra, miközben a legtöbb munkahelyet az Egyesült Államok teremtette tavaly.
Reagált arra a közkeletű kritikára is, mely szerint Magyarország "összeszerelő üzem", Magyarország a tervek szerint ugyanis "megőrzi a elektromos autók gyártásában megszerzett pozícióit", ez pedig magyar tudástőkéből is áll.
"Részt kell vennünk a világgazdaságban, exportálnunk kell, Magyarország tavaly a 34. legnagyobb exportőr volt, még nyersanyag nélkül is, ez fantasztikus teljesítmény" – folytatta Orbán Viktor.
Varga Mihályhoz képest optimistább a 2020-as visszaesést tekintve, szerinte Ausztria számánál is jobb lesz a magyar,
inkább 5-höz, mint 6-hoz lesz közelebb a visszaesés mértéke.
Szót ejtett még arról is, hogy a magyar gazdaság nem ugyanaz a magyar tulajdoni aránnyal. Több szektorban már sikerült magyar tulajdoni többséget kialakítani (az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány), de
a bolti kereskedelemben még nem sikerült áttörést elérni, "épphogy elérjük a 2010-es magyar tulajdoni arányokat, fejtörést okoz ez nekünk".
"És vannak ágazatok, amelyeket a következő 10 évben szeretnénk megváltoztatni" – mondta. Információ, kommunikáció, építőanyag-ipar, vasútijármű-gyártás – ezeket sorolta fel mint többségben magyar tulajdonba veendő ágazatokat.
Szerinte a magyar gazdaság sikere három pilléren fekszik:
- a munkás minősége
- a vállalkozó minősége
- a politikus minősége
"Ha a munkás testtartása egyenes, akkor jó minőséget képvisel. Ez nem egyszerűen politikai vélemény, hanem tények is alátámasztják" – részletezte. A vállalkozó minőségéről szólva elmondta, ütésállónak, kezdeményezőnek és magyarnak kell lennie, "amikor jól megy neki, áldozzon a hazájára is". A politikusoktól pedig elvárja, legyenek
- bátrak
- kiszámíthatóak
- csapatjátékosok.
A mindenkori jegybankelnöktől pedig Orbán Viktor azt várja el, "legyen kiemelkedően jó szellemi képességű, de e téren nem panaszkodhatunk".
"A miniszterelnök pedig mindezt ne rontsa el, hallgasson az okosabbra" – zárta szavait.