Infostart.hu
eur:
355.64
usd:
305.63
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Nyitókép: Pixabay

Kútamnesztia: marad az illegalitás

Januártól ismét enyhítették a kutakra vonatkozó szabályozást, ám az engedély nélkül kutat létesítők 46 százaléka a jövőben sem tervezi bejelenteni illegális létesítményét a hatóságnál – derül ki egy friss felmérésből.

A jellemzően öntözési igények miatt létesített kutak engedélyezését a hazai vízbázis védelme indokolja. Ugyanakkor ezt az összetett és költséges folyamatot az elmúlt évtizedekben sokan elmulasztották: becslések szerint országszerte több tízezer illegális öntöző kút létesült.

Idén januártól a kisebb, talajvizet kitermelő, öntözésre használt kutakat engedélyeztetni nem, csupán bejelenteni kell a Nemzeti Földügyi Központnál. Ha a már meglévő kút vízjogi engedélyhez kötött, ezt az engedélyt most díjmentesen és bírság nélkül lehet megszerezni egészen 2023 végéig.

Az Agroinform.hu által mintegy 2500 válaszadó bevonásával elvégzett felmérésből az derül ki, hogy a tulajdonukban lévő kutak 64 százaléka 2000 előtt készült. Ennek is köszönhető, hogy a kutak tulajdonosai sokszor nem rendelkeznek olyan alapvető adatokkal sem, hogy az adott kút milyen anyagból készült, milyen vízkészletet használ, milyen mélyen található. A felmérésben részt vevők 33 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy talaj- vagy rétegvizet használ-e

A beérkező válaszok alapján a kutak vizét 83 százalékban konyhakert-öntözésre és háztáji állattartás során használják fel. Nyolc százaléknyian ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy kútjuk vize ivóvízként is szolgál. Vízminőségmérést mindössze a válaszadók 11 százaléka végeztetett a kútvízzel kapcsolatban. Az elvégzett tesztek 43 százaléka ivóvíz, míg 57 százaléka öntözővíz minősítést eredményezett.

A válaszadók 28 százaléka jelezte azt vissza, hogy az utóbbi években csökkent a kútjának vízhozama. 11 százalék a korábbinál sokkal kevesebb vizet tud csupán kinyerni, további 17 százaléknak elsősorban aszályosabb időszakokban kell odafigyelnie a kivett víz mennyiségére.

Az új szabályok

A január 1-jétől nem szükséges vízjogi engedély olyan mezőgazdasági kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, amely 50 méternél nem mélyebb, kizárólag mezőgazdasági öntözési célt szolgál, és nem érint ivóvízbázisokat, karszt- vagy rétegvízkészletet. Fontos azonban tudni, hogy ezeket a kutakat is be kell jelenteni hatósági nyilvántartásba, a kinyert víz mennyiségét pedig digitális kútvízmérővel kell nyomon követni.

Ha vízjogi engedély nélkül épült egy kút, arra fennmaradási engedélyt kell kérni. A díjmentes és az időszakon belül bírság nélkül elvégezhető eljárás határidejét az új szabályok 2023 végére tolták ki. A további kiskapuk elkerülése érdekében azonban a köznyelvben kútamnesztiaként is emlegetett rendelkezés csak a 2020. július 1-je előtt létesített kutakra vonatkozik.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×